Trónok harca félévad kritika: bevált a harmadik szezon vérfrissítése

Több, mint 10 új színész érkezett az HBO sorozatába, ami a kvázi középkori verbális hadakozásra és a az egyre több helyszínen játszódó történetszálakra helyezi most is a hangsúlyt. Idén nem számítunk arra, hogy a kábelcsatorna a szemünk láttára robbant a sztratoszféráig egy jól megtermett tengeri flottát, unatkozni azonban mégse unatkozunk. Hiszen George R. R. Martin univerzuma elemében van!

De még mennyire. Az első részt premier előtt nézhettük meg a csatornának hála, és habár nem estünk hanyatt a kezdéstől, mégis óriási dolgokat vetített előre a kezdés. A félévad során pedig egyre komolyabb fa terebélyesedett ki az április 1-jén még igen erőtlen gyökerekből. Daenerys erőre kapott, Jaime Lannister megtanulta, milyen félembernek lenni, Tyrion pedig új feladatot kapott, ami a sorozat egyik legizgalmasabb karakterét eddig soha nem látott kihívásokkal állította szembe. Röpke öt rész alatt új mélységeket kapott a korábban kissé együgyűnek tűnő Sansa, Arya a szokásos kemény kislány szerepében erőlködött, sőt, a negyedik epizód végén még egy tévétörténeti húzásnak is tanúi lehettünk, amit mostanáig se emésztettünk meg.

A Trónok harca lassan az HBO legnézettebb sorozatává növi ki magát, még a True Blood – Inni és élni hagyni számait is veszélyezteti Westeros világa, aminek a törzsgyökeres rajongók minden bizonnyal örülnek, lassan azonban eljutunk odáig, hogy meg se kell írnunk, hogy rekordnézettséget hozott a széria. A félévadzáró épp 5.3 millió embert ültetett le a képernyők elé Amerikában, ami igaz, hogy a The Walking Dead tizenmilliós eredményét megközelíteni nem tudja, és talán nem is fogja. Mindezek ellenére, az HBO jóval kevesebb háztartásban elérhető, mint az AMC, így abból kiindulva, hogy 2 millió körül leledzett annak idején a produkció, igen szép eredmény. Persze kellett ehhez az, hogy a második etapban új, a vizuális harcokra is építő résszel rázzák fel a nézőket a csatorna kreatívjai.

hirdetés

Idén pedig mindent elsöprő dialógusok, és egy összességében sokkal összeszedettebb történet várt minket. Az új karakterek tökéletesen vegyültek a régiekkel, így a fordítóként tevékenykedő Missandei és sokat káromkodó mestere, valamint a Falon túli király is sokakat megnyert magának, az öreg Olenna Tyrellről nem is beszélve, aki fiatal korában a 007-es ügynök babáját játszotta. Manapság azonban inkább azzal tűnik ki, hogy Sansát pátyolgatja, illetve azt a Margaery-t, aki Emilia Clarke mellett a Trónok harca egyik legnagyobb eyecandyje lett, miközben zseniális manipulációival tartja kordában a még mindig elvakult Joffrey-t.

A sorozat háza táján tapasztalható újdonságokban pedig csak úgy fuldoklunk. Hiszen a sárkányok megnőttek, óriások császkálnak Északon, és feltűnt egy új srác is, aki Theon Greyjoy kínzásában leli legnagyobb örömét. Szívünk szerint a Misfitsből ismert színészt megismertetnénk az előbb említett, furcsa körülmények közt született Baratheonnal is, aki jelenleg a Vastrónon terpeszkedik és mit sem tud arról, hogy az aprónövésű kincstárnok és anyja micsoda csatákat vív a háta mögött. A CGI mindennél szebb, öröm nézni Marokkó fenséges sivatagjait, ahogy a Makulátlanok Daenerys vezetésével végigmasíroznak Westeros szíve felé. Mert bizony az erőviszonyok azok nagyot változtak Martin világában! Ennek pedig nagyon örülünk, hiszen a Trónok harcát mindig az tette érdekessé és izgalmassá, hogy még csak lövésünk sincs arról, ki lesz a végső befutó. Ezen a ponton hozzá kell tennünk, hogy a könyveket ismerőknek se, hiszen az író rettenetesen lassan halad a sztori továbbszövésével. Főleg, ha rajongó az ember, akkor bírja nehezen.

Márpedig, aki egyszer leül az HBO sikersorozata elé, az menthetetlenül függő lesz. Mi is azok vagyunk, nem szégyelljük, nem járunk Terápiára miatta – pontosabban jártunk, de annak a sorozatnak sajnos már vége -, mindezek ellenére elmondhatjuk, hogy az új szereplőkkel, a frissen bevezetett helyszínnel és azzal, hogy kissé visszavették az öncélú meztelenkedést, jót tettek a Trónok harcának. Persze azért részről-részre kivillan ez-az, mégis ezentúl jó eséllyel a közeljövőben kevesebb országban fogják betiltani a szériát, ami minket kevéssé érint, az országos sorozatokért rajongó nézők közül azonban pár embert leültethet a képernyők elé a visszafogottabb hangnemben operáló történet.

Értékelés:
A szezon második epizódja irtózatos visszaesést mutatott, amiből csak a harmadik epizódban sikerült kilábalnia a Trónok harcának, ez azonban az etap első felére igen komolyan rányomta a bélyegét. Így 7/10-es értékelést kap a sorozat jelenleg futó évadának felvezetése, ami az HBO-szinten gyengébb pontszám ellenére is az egyik legkiemelkedőbb tévés drámák közt tartja Westeros történetét. Hogy ez dicséret vagy éppen kritika a többi szériának? Ezt mindenki döntse el maga, az azonban biztos, hogy a Trónok harca megkerülhetetlen nem csak egy tévés blogger, hanem az olyan nézők számára is, akik naprakészek szeretnének maradni a modern kultúrával. Mert bizony a Házak csatája több fronton is a mi szórakoztatásunkért van, az igyekezetet pedig látjuk, elfogadjuk és megköszönjük. (Fotók: HBO Sajtóklub)

hirdetés