Így forgatták Hollandiában, hatalmas díszletek között Az ugrást

Gundel Takács Gábor első RTL-es vetélkedője, Az ugrás februárban indult az RTL-en és jó nézettséggel látható a csatornán. A napokban az évad utolsó adásaival jelentkezik. A game show-t azonban rendhagyó módon nem hazánkban, hanem Hollandiában, Amszterdam közelében forgatták. Októberben a produkciót gyártó Scripted Productions és az RTL meghívására másfél napot tölthettem a forgatáson. Az ottlétem alatt körbejártam a díszletet, a felvételeket a stúdióból és a vezérlőből is figyelhettem, valamint Az ugrás két producerével, –illetve műsorvezetőjével is beszélgettem. (A cikk képei Xiaomi 13 Proval készültek – x).

Gundel Takács Gábor Hollandiában, Az ugrás díszletében (Fotó: SorozatWiki/Kenderessy Szabolcs)

Az amszterdami repülőtértől nagyjából háromnegyed órára, Amszterdamtól fél óra autózásra található Hilversum, ahol egy hatalmas holland Media Park található. Itt, Magyarországon elképzelhetetlen módon, egymás mellett lettek felépítve a legnagyobb tévétársaságok, streaming szolgáltatók, műsorgyártók és formátumtulajdonosok stúdiói. Itt forgatták először a holland, majd Az ugrás magyar verzióját, méghozzá egy hatalmas, 1500 négyzetméteres stúdióban.

hirdetés

Az itthon bemutatott vetélkedők túlnyomó többségét Magyarországon forgatták, így rögtön felmerül a kérdés, hogy miért kellett ehhez Hollandiába kiutazni. Ennek két komolyabb oka is van. Olyan hatalmas Az ugrás díszlete, hogy rendkívül költséges lenne felépíteni Magyarországon. Pont ebből adódóan pedig kevés olyan stúdió van, ahol elférne és a külföldi filmek forgatásai miatt sokszor ezek amúgy ritkán szabadok.

A közvetítőkocsiból

Több szempontból is különleges műsor Az ugrás

A vetélkedőn hatalmas stáb dolgozott, melynek egy része magyar, egy része pedig a formátumtulajdonos, az Endemol gyártócége, a Talpa Studios. Ennél a produkciónál nem adásokat rögzítettek, hanem úgynevezett „run”-okat, ami mindig egy csapat játékát jelenti. Ezt a nézők úgy tudják azonosítani, hogy ennek kezdete, amikor a versenyzők feljönnek a hídra, majd a vége, amikor az utolsó versenyző is elbúcsúzik a játéktól. Ennek az ideje teljesen változó, hisz alapvetően függ attól, hogy végig mennek-e a hídon, vagy az utolsó próbálkozó is leesik útközben, illetve ha végig is mennek, akkor ezt milyen gyorsan teszik meg. Később ezeket a runokat tetszés szerinti sorrendbe rakják össze, így ennek a formátumnak az utómunkája egy átlagos vetélkedőnél bonyolultabb és hosszabb időt vesz igénybe.

Az ugrás elkészítése nemcsak azért különleges, mert Hollandiában forgatták, hanem egy teljesen új stáb készítette az RTL-nek. A gyártó, a Scripted Productions eddig nagyrészt sorozatokat, valamint realityket készített, ez volt az első vetélkedőjük. A műsor kreatív producere pedig Bányai Gábor volt, aki az elmúlt évtizedekben komoly sikereket ért el a köztévén és a TV2-n, legutóbb a Szerencsekerék első három évadán és a Zsákbamacskán is dolgozott. RTL-re viszont ez volt az első kvízműsora. És ez nemcsak a stábra igaz, hanem a műsorvezetőre is.

Gundel Takács Gábor ugyanis a közszolgálati tévé mellett szinte az összes olyan kereskedelmi csatornán jelentkezett már vetélkedővel, ahol készülnek ilyen produkciók, de az RTL-en most először. El is mesélte nekem, hogy mi volt az, amiért elvállalta.

„Hámori Barbara cége, a Scripted Productions, azon belül is Bányai Gábor keresett meg. Meglehetősen sok műsort készítettünk már együtt, ilyen volt például a Maradj talpon!, az Áll az alku, A Dal, a Társulat, vagy épp A következő, így pontosan tudja, hogy mi az, ami jól áll nekem. Az ugrásról pedig ezt gondolta. Már önmagában az, hogy Gábor így látja, egy garancia volt nekem arra, hogy ez egy jó projekt lehet. Annak idején ez a formátum még fejlesztés alatt állt, így keveset lehetett róla tudni, persze azokat az információkat, amik már elérhetőek voltak róla, azokat átnéztem. Ezek után pedig én is azt éreztem, hogy ez érdekel, látom benne saját magamat. Az ugrás, egy könnyed, esti szórakoztató műsor lehet, amiben minden megvan, amit egy családi estén játszanak. Zrikálják egymást, nevetnek, sztoriznak, játszanak egymással. Ez pedig együtt jó egyveleget alkothat. Azt gondoltam, hogy ez a formátum alkalmas arra, hogy a tévé előtt ülve levezessen egy napot. Később ez a forgatáson is bebizonyosodott, ugyanis nagyon jó hangulatban telt” – mesélte Gundel Takács Gábor.

Bányai Gábor, a kreatív producer

Arról is kérdeztem, hogy mennyire játszott szerepet abban, hogy elvállata, hogy az RTL-re készült és milyen volt először ide készíteni vetélkedőt.

„Az, hogy az RTL-en vezessek szórakoztató műsort nem volt presztízskérdés. Mióta szabadúszó vagyok, azt gondolom, hogy akkor érdemes elkezdeni egy csatornával dolgozni, ha van olyan formátum, amit szívesen csinálnék. Ha pedig ezt nem érzem, akkor az nem lesz jó az adott tévétársaságnak, a nézőnek és nekem sem. Ha egy csatorna nem talál ilyen formátumot, akkor inkább azt mondom, hogy ne csináljunk közösen műsort. Most viszont lett egy ilyen formátum. Úgy tűnik, hogy ennek most jött el az ideje. De örülök neki, hogy most az RTL-nek vezethetek műsort, ugyanis minden csatornánál kicsit más a gondolkozás és picit más a szakmaiság. Ez számomra is mindig egy jó szakmai tapasztalat és tanulás a mesterségünkről. Ráadásul itt most egy holland stábbal is együtt dolgoztunk, ami szintén érdekes tapasztalat volt. Úgyhogy szerencsére ennek is eljött az ideje, hogy az RTL-en vezessek műsort, ahol egy klassz szakmai közösségbe kerültem, s ahol a számos régi kolléga mellett, mint Bányai Gábor, vagy Holló Györgyi (Az ugrás főszerkesztője – szerk.), új emberekkel is dolgozhatok” – mondta a műsorvezető.

A felvétel előtt a játékosok itt próbálják ki az ugrást

Így zajlottak a forgatások

Az ugrásból minden nap 6 runt vettek fel. Én rögtön az első nap érkeztem megtekinteni a munkálatokat és újságíróként 5 run felvételén voltam vendég, másnap pedig további 2 run rögzítésénél voltam ott. Hámori Barbara, a vetélkedő producere körbevezetett a hatalmas stúdióban, melynek nagyjából a felét foglalja el a híd díszlete, mégis azért van szüksége ekkora térre, hogy totálba is tudják mutatni a teljes játékteret. Ezen kívül a stúdióban található meg egy ugrást szimuláló kis dobogó, valamint egy függönnyel elválasztva az egyik vezérlőhelység. Utóbbiból dolgozott a magyar vezető kreatív stáb, valamint a holland producer és több munkatársa, a felvételeket viszont egy külön, az épület mellett leparkolt közvetítő kocsiban rögzítették, valamint a holland rendező is itt tartózkodott.

A játékosok megérkezését követően, a smink és ruharészlegek után kaptak egy kis felkészítést, melyben elmondták nekik, hogy miként kell viselkedni egy ilyen vetélkedőben (hangosan gondolkozzanak, ne magukba, mosolyogni, stb…), majd a stúdióban az említett kis dobogón kipróbálhatták az ugrást. Ezt követően indultak a felvételek, az 5 méter magas hídra pedig a műsorban is látható lifttel érkeznek meg. Én a másfél nap ott töltött forgatási idő túlnyomó részében a stúdióban található vezérlőben tartózkodhattam, egy kis részét pedig a stúdiótérben, ahol élőben lehetett látni a „mélyrepüléseket”. Azonban a formátum egyik lényege, hogy a nézők nem tudhatják, hogy a versenyzők hova esnek, így erről nekem is titoktartást kellett fogadnom.

Hámori Barbara producer és Müllner Dóra felelős szerkesztő a stúdióban található vezérlőben

Minden egyes run alatt, ha a versenyző jól választ állítást, akkor tovább mehet a hídon. Ilyenkor egy rövid technikai átállás után folytatódnak a felvételek. Ha viszont leesik, gyorsan átviszik az épület egy másik helységébe, feltesznek neki pár kérdést, közben pedig a játék folytatódik is tovább. A nap folyamán több órás csúszás keletkezett, mely azért történt, mert az első néhány runnál pont a csapatok egy-egy tagja végig tudott ugrálni a hídon. Késő délután és este azonban már hamarabb kiestek, így az aznapra tervezett befejezéskor tudtak végezni. A műsorvezető arról is mesélt nekem, hogy mennyire fárasztó az egész napos forgatás és mennyire készül fel előre a játékosokból.

„Nagy munka napi 12 órát dolgozni, viszont erre vagyunk trenírozva. Régóta így forgatunk és ilyenkor mindig napi több adást veszünk fel. Teljesen mindegy, hogy hány órája forgatunk, addig dolgozunk, amíg nem fejezzük be a napi mennyiséget. Ha közben van egy technikai hiba, akkor leállunk és aznap annyival később fogunk végezni. Viszont igyekszünk három nap után mindig egy szabadnapot tartani, mert nem lehet kifacsarni az embereket. Sokszor egyébként a játékosoknak a nehezebb, hogy sokat kell várni és úgy készülni, hogy mire odajutnak, a maximumot tudják kihozni magukból. Nekik sokkal inkább új szituáció. De a végén a versenyzőknek is egy élmény szokott lenni, hogy megnézik milyen egy ilyen stúdió, látják, hogy történik egy forgatás és egy jót játszanak” – mondta Gundel Takács Gábor.

A játékosok a hídra egy nagy lifttel érkeznek meg

„Természetesen nekem fel kell készülni a játékosokból, tudni kell róluk néhány adatot, ugyanis muszáj őket egy kicsit bemutatni, különben csak káposztafejek lennének. Fontos, hogy a nézők tudjanak viszonyulni hozzájuk, szeressék őket, vagy épp ne szeressék és legyen valamilyen érzelmi viszony velük. Amikor épp játszunk és a kérdés köthető a játékos életéhez, a tájékozottságához, vagy épp a hobbijához, akkor mindig érdekes behúzni ezeket a kapcsolódásokat, mert érdekesebbé, színesebbé, emberibbé válik maga a játék is. A történetek mindig fontosak, még egy ilyen vetélkedőben is.”

Az első nap felvételei este fél 10 előtt nem sokkal értek véget. Azonban elképesztő volt látni, hogy Gundi a forgatás 11. órájában is mennyire elemében volt és még este 9 körül is poénkodott a felvételek alatt. Miközben a stábon már látszott a fáradtság, a vezérlőből az adást nézve olyan érzésem volt, mintha a műsorvezető most kezdte volna a napot. Az ugrás pedig nem csak jó formátum azért is működik, mert Gundel Takács Gábor remekül hozza a szerepét. Egyszerre tud hiteles, néha komoly, néha pedig vicces lenni, de közben olyan műsorvezetést folytatni, ami egy kereskedelmi televízióra kell.

A stúdió mellett Az ugrás közvetítőkocsija

Másnap délelőtt további 2 runt nézhettem meg. Az látszott, hogy a magyar és a holland stáb között remek az együttműködés. A kintiek annyira komolyan vették ezt a forgatást, hogy napi két-háromszor John de Mol, az Endemol formátumtulajdonló cég nagyfőnöke, a műsor kitalálója is kilátogatott. A második napon két felvétel között Bányai Gábor kreatív producer körbevezetett a díszlet tévében is látható részében. Érdekes volt látni, hogy a csapóajtókon látható szövegeket fentről vetítik oda, így minden egyes ilyen ajtó felett egy-egy nagy teljesítményű kivetítő volt beépítve. Ide azonban tényleg csak akkor lehetett felmenni, amikor épp nincsenek felvételek. Ezt pedig annyira szigorúan vették, hogy az adások alatt a stáb tagjai sem tartózkodhattak a hídon. Egy másik leállás alatt pedig a hollandok a közvetítő kocsiban is körbevezettek.

Gundel Takács Gábort az évad leforgatása után a hollandokkal való együttműködésről is megkérdeztem.

„Mindenki beszélt angolul és elég nyitottak is voltak, így jó volt az együttműködés. Számukra az volt a nehézség, hogy a felvétel alatt nem értették, hogy mi a játékban épp miről beszélünk magyarul. Ezért volt egy kedves magyar hölgy, aki Hollandiában él és őt bízták meg, hogy a rendezőt, valamint az ő kreatív kollégáit informálja, hogy épp mi történik és milyen szituáció zajlik a stúdióban, hogy erre képileg tudjanak reagálni.

Nagy méretű projektorokkal vetítik a csapóajtókra az állításokat

Ők maguk fejlesztették a formátumot, ezért érdekes volt beszélgetni velük, hogy mit gondolnak róla. Ők például heti formátumban gondolkoztak, mi pedig napiban készítettük. Beszélgettünk velük a játék tempójáról, a kérdésekről, hogy mennyi beszélgetés lehet benne és ilyen dolgokról. Azt gondolom, hogy mi is tanultunk tőlük és ők is tanultak tőlünk. A magyar forgatások alatt volt olyan, amire azt mondták, hogy legközelebb már ők is így fogják csinálni, mint mi” – mesélte a műsorvezető.

Arra is kíváncsi voltam, hogy mit gondol a vetélkedők jövőjéről Magyarországon.

„Én úgy látom, hogy pár évvel ezelőtt, a csatornák nagyon túltolták a különböző vetélkedőket. Volt, hogy egy adott tévében vetélkedő után vetélkedő következett és mindkét nagy csatorna sok ilyen formátumban gondolkodott. Aztán telítődtek az emberek és szerettek volna valami mást nézni, ami nem vetélkedő. Ezért jött egy két és fél-három év, amikor ezek kevésbé működtek. Viszont azt gondolom, hogy a játék, a virtus örök értékek, de semmit nem szabad végtelen mennyiségben csinálni. Nem szabad még egyszer túltölteni vetélkedőkkel a csatornák műsorát és akkor szerintem ez egy örök műfaj lesz.”

A műsor forgatásáról nem csak Gundel Takács Gáborral, hanem Hámori Barbara producerrel és Bányai Gábor kreatív producerrel is beszélgettem, mely egy podcast adásban hallgatható meg. Többek között elmondták, hogy miként dőlt el, hogy Az ugrást készíttették el az RTL-nek, és, hogy miként zajlottak az előkészületek. Beszélgettünk a felvételek és az utómunka kihívásairól és nehézségeiről, valamint az RTL következő új vetélkedőjéről, a The Floor-ról is. Az adás itt hallgatható meg.

A másfél nap ott töltött idő alatt észrevettem egy nagy hiányosságot is. Miközben a díszlet nagyon jól nézett ki és már ott látszott, hogy a leesések rendkívül látványosak lesznek a tévéképernyők előtt ülve is, addig az is észrevehető volt, hogy a mai, hasonló méretű produkciókhoz képest túl kevés kamerával dolgoztak. A magyar szórakoztató műsorok sok éve úgy készülnek, hogy a felvételek során szinte minden szögből felveszik az eseményeket, hogy később a nézőknek mindent meg tudjanak mutatni. Itt érződött, hogyha másfele fordul a játékos, vagy éppen nem úgy áll, akkor elölről kevés kamera látott rá és valahogy erre nem figyeltek előzetesen oda eléggé a hollandok.

A leesett játékos a riportszobájában nyilatkozik

A forgatási látogatás összességében nagyon érdekesen telt és egy nagyon jól működő stábot láttam dolgozni. Izgalmas volt látni, hogy miként működnek együtt a magyarok és a hollandok, valamint hogy milyen komoly logisztika van napi 30 játékos mozgatásában. Köszönöm a meghívást a Scripted Productions-nek és az RTL-nek! Külön hálás vagyok Hámori Barbarának, Bányai Gábornak, Gundel Takács Gábornak, valamint Holló Györgyi főszerkesztőnek, Müllner Dóra felelős szerkesztőnek, és Szabó Béla gyártásvezetőnek, hogy igyekeztek minden kérdésemre válaszolni, valamint az ott létem alatt minél részletesebben megmutatni, hogyan működik a forgatás. Az ugrás első évadának befejező adásai hétköznap 20 órakor láthatóak az RTL-en, valamint visszanézhetőek az RTL+-on.

A cikk összes fényképét a gyártótól kapott Xiaomi 13 Pro készülékkel készítettem. (x) – (Fotók: SorozatWiki/Kenderessy Szabolcs)

hirdetés