A tévés boszorkák se a régiek már

Az Esquire nevű szórakoztató magazin igen érdekes dologra hívta fel a figyelmet a napokban. Arra, hogy hiába gonoszkodik már az NBC-n a frissen feltámasztott Dracula, hiába loholnak zombihordák az apokalipszis túlélői nyomában, azért a boszorkányok igenis a sorozatok ikonikus alakjai tudtak maradni az elmúlt évtizedekben. Köszönhetően most az Amerikai Horror Story: Covennek és a Witches of the East Endnek, ami a Lifetime-on megy pedig most meg is erősödtek ráadásul. Régebben a boszorkányokat középkorú asszonyokként képzelték el, a Salemi üldözések alatt pedig egy dolog jellemezte őket, hogy se fiuk, se lányuk, se családjuk nem volt, amikor jól megégették őket, még a macskájuk se sírt utánuk. Ja, és persze magát a sátánt szolgálták.

Ez később megváltozott, a “60-as években jött a Bewitched, aminek köszönhetően már egy családbarátabb boszi modellt tett le az asztalra a szórakoztatóipar. Egy dolog azonban biztos, a mai boszorkányok se nem repülnek seprűn, se nem szolgálnak senkit. Saját magukon kívül persze.

Míg az Amerikai Horror Storyban saját iskolában élnek a képességekkel megáldott lányok és próbálják úgy képezni magukat, hogy ne öljenek meg senkit, addig a Witches of the East Endben egy, a Szívek szállodája – True Blood kombót kapunk. A férfiak ezekben a szériákban különös módon jelennek meg, vagy erőszakolókként vagy bikafejű barbárokként.
Ezek az új generációs tévés boszorkányok azonban fellépnek az ellenük működő, velük kibabrálni próbáló erőkkel szemben, így történhet meg, hogy egy olyan nagyszájú, magabiztos, mégis feslett boszorka, mint az Emma Roberts-féle (képünkön balra) Madison Montgomery húzóarc lehet az Amerikai Horror Storyban.

Érdekes kérdés lehet, hogy vajon a visszatérésre készülő Bűbájos boszorkák mennyire lesz képes megfelelni az elvárásoknak, amiket a mostani sorozatrajongók egy-egy természetfelettiről szóló produkcióval szemben támasztanak. Pláne, hogy a CBS verziója az eredeti recept újragondolása lesz.

hirdetés