A név kötelez. A TNT 2010-ben jelentette be, hogy folytatást tervez a CBS csatorna nagysikerű sorozatának, amiben visszatér majd a legendás gonosztevő, Jockey és örök nemezise, a jófiú Bobby. Az elmúlt pár évben láthattunk már pár klasszikus tragikus újragondolását, folytatását, így a Knight Riderbe több csatornának és készítőnek beletört a bicskája. A Dallas azonban jött, látott és győzött. Frenetikusra sikerült a visszatérés.

A 13 évadot megért, a kapitalizmus úttörőjének tartott legendás sorozat ugyanis több, mint egy átlagos tévéműsor. Életérzés. Valljuk be, kevesekből lesz olajmágnás, vagy egyáltalán nagy pénzek közt forgó üzletember, így még Amerikában is tátott szájjal nézhették annak idején az emberek a Ewing család hétköznapjait, ahogy fúrták egymást, majd a földet sárarany után kutatva. Ez volt az a széria, amin együtt izgult nagyszülő és unoka, és amelyik délutánonként képes volt kiüríteni az utcákat. Hisz kezdődött a Dallas, bolond lett volna az ember kihagyni!
Ennek a történetnek köszönhetjük minden idők egyik legnagyszerűbb gonosztevőjét, a mindig hátsó szándékot a fejében forgató Jockey-t és azt, hogy megtanultuk, hogy nem csak a dél-amerikaiak tudnak jó szappanoperát készíteni. A TNT tehát kemény fába vágta a fejszét, hiszen egy ilyen sokak által ismert és szeretett sztorit feltámasztani nem egyszerű és öngyilkos merényletbe is fulladhat a próbálkozás. Hányszor láttuk KITT-et visszatérni, hányszor emlegették az öreg Michael Knightot, épkézláb Knight Ridert azonban jó pár éve nem láthattunk, nem úgy, mint most pár napja a Dallas, ami képes volt rácáfolni a fanyalgókra és olajesőt fakasztott, na meg örömkönnyeket.
Hogy miért? Mert a legelvetemültebb fotelpatkány is libabőrösen feszenghetett a képernyő előtt, amikor először nézett velünk farkasszemet az elgyötört Bobby és amikor először láthattuk Jockey ősz haját megcsillanni a napfényben. Igaz, hogy egyelőre még barátkoznia kell a szinkronos változaton felcseperedett generációnak azzal, hogy Jockey neve igazából J.R., felesége pedig Samantha helyett Sue Allen, azonban a nosztalgia faktor a csúcsra hág, amikor egy óvatlan pillanatban felcsendül a jól ismert főcímdal, a kobakokon lassan felvillannak a cowboy-kalapok, és bizony a whiskey-s pohár is előkerül a porosodó alsó szekrényfiókból. Életérzés.

Igaz, hogy Ellie, a sorozat keménykezű anyája a múlté, a régi arcok viszont kárpótolnak minket és az, hogy a főcím egyelőre nem villantja fel a széria szereplőit arra enged következtetni, hogy bizony várhatóak még meglepetések, így talán Pamela is visszatérhet? Azt tudjuk, hogy az ajtó nyitva áll előtte, remek húzás lenne. Ami azonban érdekesebb, mi van az új szereplőkkel? Az RTL várhatóan valamelyik csatornáján hamarosan be fogja mutatni a Dallas 2.0-t, így próbálunk minél kevesebbet spoilerezni, miközben mégis górcső alá vesszük a TNT produkcióját.
A hangsúly ugyanis a fiatalokon lesz főleg, többek között Jockey fián, John Rosson és Christopheren, akire a jó memóriával megáldottak még emlékezhetnek, ő az, aki Ewing is, meg nem is. A Bobby és Pamela által annak idején örökbe fogadott srác nem csak afféle betolakodóként tűnik fel a színen, de új módszerekkel próbálja fenntartani magát és alá akarja ásni az olajbizniszt, amit bizony sokan nem néznek jó szemmel a családban. Emellett úgy tűnik, hogy a kettejük párharcára fog fókuszálni a tíz részes első évad, ami nem feltétlenül jó, hiszen néhányszor annyira jellegtelennek tűnnek ők ketten, hogy szakáll nélkül meg sem tudná különböztetni senki J.R. III-at Christophertől. Ennek ellenére működik ez a páratlan páros, parázs szócsatákban nem lesz hiány, ha rajtuk múlik.
A Dallasban mindig fontos szerepük volt a nőknek, a klasszikus feleség és anyamodelleknek, most sem lesz ez másként. A szerelmi szál a közel egy órás első részben és a majdnem 3/4 órás másodikban (a sorozat dupla évadnyitánnyal kezdett) gyorsan kibontakozik, ahogy a manipuláció is ebben a szálban látszik kiteljesedni. Amikor azonban veszélybe kerül a farm jövője, áthelyeződik a hangsúly a Ewingokra, az öreg legendákhoz hasonlóan azonban a Halálos iramban filmsorozatból ismert Jordana Brewster és Christopher asszonykája is kellemesen asszisztál a sztorihoz.
Mi változott lényegében a régi sorozathoz képest? – tehetnénk fel a kérdést. Lényegében semmi. A Dallas annak idején is úgy tudott sikersorozat lenni, hogy időtálló hangvételével és olcsónak ható, de mégis szórakoztató megoldásaival lassan öntötte le a torkunkon a röviditalt. Mi pedig természetesen imádtuk ezért. Az újragondolás, a folytatás pedig megtartotta az előzmények húzásait és a kor mai vívmányaival kiegészítve (Ferrari, laptopok, modern földmérés) rázta a fel a sokáig nem látott állóvizet, persze a készítők azért a kissé hajlott hátú, de mindig büszke Bobby-t lóhátra ültették. Amit jó volt látni.
A Dallas fölött ugyanis nem szállt el az idő. Érdekes lesz látni, hogy vajon kikopnak-e majd a régi főszereplők a történetből, akkor ugyanis a 6.9 milliós nézettséggel bemutatkozó széria követőinek száma jócskán lecsökkenhet majd, de vélhetően az írók addigra meg fogják próbálni kibontani az eddig megismert új, kissé még sablonos karaktereket. Mindezek ellenére, a gyönyörű vágóképek és a jól ismert és stílusos dallamok újra segítettek sokunknak átérezni azt, mi is az a Dallas. Amit bizony nem ciki nézni, még a sok helyen olvasható negatív vélemények miatt sem. Pláne, hogy itthon legalább akkora kultusza volt a szériának, mint az USA-ban.
Érdemes ugyanakkor megemlíteni azt is, hogy annak ellenére, hogy súlyosan jelen vannak gazdasági kérdések a sorozatban, a sztori ennek ellenére még ebben a felújított folytatásban is könnyen fogyasztható, hiszen egyfajta örökösödési csata bontakozik ki már az első 200 percben is, nem beszélve az eyecandy faktorról, ami szintén erősen képviselteti magát és nagy szerelmi cívódásokra számíthatunk még. Persze nem olyan szinten, mint az Esmeraldában vagy egy Paula és Paulinában, de mégis. A stílus velejárója a dolog és elkerülhetetlen.

Az új Dallas tehát semmiféleképpen nem csalódás, az érdekes felvezetést követően erős trónviszályra számítunk és örömmel jelenthetjük ki azt is, hogy végre jött egy sztori, amiben nem egy komolytalan tini ellen kell drukkolnunk, aki országok sorsa fölött dönt egyetlen szemrándításával. Jockey ugyanis 10-ből 10-szer ütni fogja a Trónok harca Joffrey-ját, aki már két éve a gonoszok hírnevét csorbítja. Ennek természetesen most végre valahára vége.

hirdetés

Értékelés:
Nem lehet kérdéses, hogy az évad eddigi legjobb szappanoperája mutatkozott be a TNT-nek köszönhetően, hiszen a Monte Cristo grófjára hajazó Revenge nem tudta teljesíteni azokat az elvárásokat, amiket a műfaj képviselői felé támasztunk. Mert bizony a Dallas 2.0 nem mélydráma, így vannak benne túlzások dögivel, a karakterek, ha komolyan állunk hozzájuk, még idegesítőek is lehetnek. A hagyomány azonban nagy úr, amit tisztelni kell és érdemes, a nosztalgia és az eddig látott két részben lezavart kavarás miatt nyugodt szívvel adok 7/10-es pontszámot a kezdésnek. Reméljük, a színvonal maradni fog, addig is hulljon az az olajeső!

hirdetés

Három díjat kapott a Mellékhatás, újrázott a Séfek séfe, Kiss Ramóna és Tilla a Televíziós Újságírók Díján

Kovács Kokó István életét bemutató sorozatot készít az RTL

Magyarországon még nem vetített NCIS sorozat érkezik a TV2 Csoport egyik csatornájára

Az RTL hamarosan főműsoridőben megismétli Az Árulókat

Ez a 16 vadonatúj produkció kerül be a Disney+ kínálatába áprilisban

Friss hír érkezett az Ázsia Expressz vadonatúj évadával kapcsolatban