Az április 12-i országgyűlési választások után a Tisza-párt alapíthatott kormányt, amelynek egyik kampányígérete a közmédia felülvizsgálata, teljes átalakítása volt. A Tisza-kormány miniszterelnöke, Magyar Péter május végén távozásra szólította fel a vezérigazgatót, Papp Dánielt, aki június elején fel is mondott. Június 9-én kiderült, hogy Grósz Judit, az RTL volt vezérigazgató-helyettese felel a közmédia megújulásáért miniszteri biztosként. 12-én Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián képviselők nyújtották be azt a közmédia átalakítására irányuló javaslatcsomagot. Június 23-án, kedden az Országgyűlés kétharmados többséggel megszavazta a médiatörvény módosítását. Összefoglaltuk, hogy mit érdemes tudni róla.
Az egyik legfontosabb változás, hogy átalakulnak a közmédia intézményei. Összeolvad a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap), az így létrejövő társaság Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. néven működik tovább. Egyszerre látja el a műsorok és médiatartalmak előállításával, valamint a közszolgálati médiavagyon kezelésével kapcsolatos feladatokat. Az MTI (Magyar Távirati Iroda) pedig újra önálló intézménnyé válik. A törvénymódosítás szerint az MTI Nonprofit Zrt. feladata lesz többek között a tényszerű tájékoztatás a hazai és külföldi eseményekről, valamint a kormány, az Országgyűlés, a pártok, a bíróságok, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a nemzetiségek híreiről is.
Megszűnik a közmédiát irányító és felügyelő Közszolgálati Közalapítvány. Helyét a 9 tagból álló Független Közmédia Testület veszi át, amelybe 3-3 főt a kormány és az ellenzék jelöl, 3-at pedig a szakmai szervezetek delegálnak. A testület feladata lesz a közmédia függetlenségének védelme, gazdálkodásának ellenőrzése és a jelentős értékű szerződések, megbízások felügyelete, illetve szerepet kap a vezetők kiválasztásában is. A folyamat összhangba kerül az európai szabályozással (European Media Freedom Act), így a “közszolgálati médiaszolgáltatók vezetőit és igazgatósági tagjait átlátható, nyílt, hatékony és megkülönböztetésmentes eljárásokkal választják ki, előre meghatározott, objektív és arányos feltételek alapján”. A törvénybe bekerültek összeférhetetlenségi szabályok, valamint integritási és korrupciómegelőzési rendszer kialakítását is előírják. Átalakul a finanszírozás is, 2028-tól kezdve 3 éves költségvetésből gazdálkodhatnak majd.
Fotó: NMHH
A médiafelügyeletet ellátó Médiatanács is átalakul: bár 5 fős marad, de az összetétele változik. A Közmédia Testülethez hasonlóan 2-2 főt a kormány és az ellenzék jelöl, míg az elnököt egy nyilvános meghallgatás alapján, szakmai eljárásban választják ki. A Médiatanács tagjai 4 évre, elnöke pedig 5 évre kapna megbízást. A Médiatanács elnöke egyben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke is lesz, akit a köztársasági elnök nevez ki a miniszterelnök javaslatára. Változik a támogatási rendszer is: korábban az MTVA felelt érte, ezentúl ezt a Médiatanács kezelésében működő Sajtóalap végzi. Ennek célja a közszolgálati műsorszámok és sajtótermékek támogatása, amiket nyilvános pályázatokon keresztül lehet elnyerni, szakmai bizottságok döntése alapján. Így a nyomtatott és az online független sajtó képviselői is további forrásokhoz juthatnak majd.
A Közszolgálati Kódex helyét a Közszolgálati Charta veszi át. Ebben rögzítik a közmédia működésének részletes elveit: többek között a pártoktól és politikai szervezetektől való függetlenséget, a hírek és politikai műsorok tényszerűségét, a szerkesztői szabadság garanciáit, a forráskezelés szabályait, a műsorkészítés átláthatóságát, az álhírek és dezinformáció elleni fellépést, valamint a mesterséges intelligencia használatának szabályait is. A Közszolgálati Testület helyett Közszolgálati Tanács fog működni, feladata a társadalmi felügyelet. Évente fogja értékelni, hogy teljesültek-e a közszolgálati célok. A tanács 18 tagból áll majd, és bővül a jelölő szervezetek köre. A törvénymódosítás szerint a gyerekjogi, családügyi, fogyatékosságügyi, környezetvédelmi és szakmai szervezetek is részt fognak venni a közmédia társadalmi ellenőrzésében.
Grósz Judit
Fontos, hogy a mostani törvénymódosítás – ahogyan Grósz Judit fogalmazott – egy gyors, szükséges, intézményi lépés, azonban ez nem jelenti azt, hogy elmarad az érdemi egyeztetés. A miniszteri biztos a LinkedIN-en megjelent bejegyzésében kihangsúlyozta, hogy hamarosan elindítják a közmédia jövőjéről szóló társadalmi és szakmai egyeztetést. Hozzátette: ősszel szintén konzultáció előzi meg a médiatörvény átfogó módosítását. A közmédia megújításának ideje alatt ideiglenes szakmai vezetést választanak, de sem a miniszterek, sem Grósz Judit nem tölthetik be ezt a pozíciót. A miniszteri biztos megbízatása addig tart, amíg a pályázaton megválasztott, legitim vezető át nem veszi az intézményt.
“A mostani törvénytervezethez érkező szakmai észrevételeket figyeljük és komolyan vesszük. Amit most – az idő rövidsége miatt – nem tudunk beépíteni, azt az őszi részletes módosítás során elő lehet venni, ha indokolt. A cél, hogy visszaadjuk a közmédiát a nézőknek, hallgatóknak, olvasóknak, vagyis a társadalomnak. Ehhez türelem, szakértelem és átlátható folyamatok kellenek.”
– írta Grósz Judit, a közmédia átalakításáért felelős miniszteri biztos.
Premierözön a Netflixen: 27 film kerül fel júniusban a streaming szolgáltatóra
63 évesen elhunyt Nyakó Júlia
A világpremierrel együtt hozzánk is megérkezik egy török drámasorozat utolsó évada
8 év után visszatér a képernyőre az RTL egyik népszerű műsorvezetője
Premierözön júniusban: 20 produkció érkezik az RTL+-ra
