Sokféle nyomozós sorozatot láthattunk a tévében, ott van például a Hannibal, mely egy pszichopata és egy lelki sérült különpárbajára épít, a tucatnyi CSI és NCIS, ezekben helyszínenként változtak a bűnt üldöző csapatok. A Doyle és Doyle – Ketten bevetésen viszont annyiban mindenképpen újat tudott hozni, hogy a történet szerint apa-fia csapnak a rosszfiúk kezére, ha valami olyasmit csinálnak. A Universal Channel műsorán futó krimisorozat már az 5. évadánál tart, a csatornának köszönhetően pedig több főszereplővel is interjút készíthettünk. Az első, melyet leközlünk ezek közül Krystin Pellerinnel készült, a színésznőt eddig a közönség olyan produkciókban láthatta, mint a Tudorok, a Lost Girl, vagy a The Listener. Krystin mesélt arról, mekkora kihívás beépített zsarut játszani egy, a valósághoz is makacsul ragaszkodó krimiben, illetve milyen kihívásokat jelentett számára karaktere, Leslie addig rejtőzködő sötét oldalának feltérképezése.
A Doyle és Doyle első felében te voltál a jó zsaru Allan Hawco rosszfiús karakterével szemben, hogyan emlékszel vissza ezekre az időkre?
Imádok Allannel dolgozni. Nagyszerű munkakapcsolatunk van és igazi ajándék, hogy 6 évadon keresztül ilyen erős kémiát alakítottunk ki Jake és Leslie karaktere között.
Szerencsés voltam, mert az írók Leslie-t igazán mély karakternek alkották meg. Számos rétege volt, amit lebonthattunk róla és imádtam, hogy végül eljuthattunk a darkosabb összetevőkig, melyek végső soron a személyisége részei voltak.
A történet során előfordult, hogy beépített zsaruként dolgozott Leslie. Egy cikkben úgy nyilatkoztál, hogy emiatt a történetszál miatt drog-addiktokkal, és valódi beépített rendőrökkel is találkoztál és beszéltél. Stresszes volt átélni mindezt?
Színészként nagyszerű lehetőség volt, hogy eljátszhattam egy beépített zsarut. Valóban találkoztam ilyen rendőrökkel és drogfüggőkkel is, rehab-klinikákon, hogy minél jobban megismerjem ezt a világot. Felnyitotta a szemem ez az élmény, és rájöttem, hogy igazán szívszaggató dolog az, ahogy az emberek próbálnak megküzdeni a függőségükkel, de persze a beépített zsaruknak is számos nehézséget kellett átélniük, ugyanúgy. Érdekes kihívás volt, hogy egyfajta változást kértek tőlem. Három évig Leslie az életem része volt, és úgy éreztem, hogy kaptam egy esélyt arra, hogy egy teljesen új oldalát hozzam ki a rendőrnőnek. Megmutathattam a karakter egy másik oldalát, ami hatalmas kihívás volt, de ugyanakkor kielégítő is. Átlibbenni a sötét oldalra egyszerre volt izgalmas és felszabadító. Azt kívántam, bárcsak tovább maradhattam volna. Óriási élmény volt beépített zsarut játszani.
Melyik volt a kedvenc Doyle és Doyle évadod, ha választanod kéne?
Nehéz kiválasztani egyet, ugyanis a fejemben úgy állt össze a történet, mintha az egész egy film film lenne. Ha választanom kéne, akkor persze a 4. évad lenne a győztes, ekkor kellett beépülnöm a sztori szerint. Imádtam ezt az utat, amit bejárt Leslie, a kutatómunkát, az egészet.
Kivel dolgoztál legszívesebben a sorozatban?
Azt kell mondjam, hogy mindannyian nagyon közel kerültünk egymáshoz. Szinte családdá váltunk.
Az volt az első televíziós munkám! Dublinban éltem 4 hónapig, és bizony nagyon meglepődtem, hogy sikerrel estem túl a castingon és Írországba repülhettem. Életem legjobb időszakát töltöttem ott. Nagyszerű színészekkel dolgozhattam együtt, világszínvonalú forgatási helyszíneken, egy csodálatos gárdával, fantasztikus volt. Igazán szerencsésnek éreztem magam.
Mit gondolsz, van olyan sorozat, ami minőségben esetleg túlszárnyalta a Tudorokat? Mondjuk a Vikingek, amelyet szintén Michael Hirst készített? Vagy a Trónok harca?
Nem vagyok benne biztos, hogy összehasonlíthatóak. A maguk nemében mind nagyszerű produkció. De persze nálam a Tudorok első, mert abban én is részt vehettem.
Volt esetleg inspirációd Leslie megformálásában a Doyle és Doyle-ban? Volt valaha olyan detektív karakter, akit ámulattal figyeltél?
Helen Mirrent egyszerűen imádtam a Prime Suspectben. Amikor arra készültem, hogy eljátsszam Leslie-t, őt néztem újra és újra a sorozatában. Ő az egyik legnagyobb példaképem, ráadásul gyönyörű és inspiráló.
Sokszínű színésznő vagy, játszottál a The Listener és a Lost Girl című sorozatokban is. Ez azt jelenti, hogy van már tapasztalatod történelmi, tudományos-fantasztikus és krimi szériákban is. Melyik a kedvenc műfajod ezek közül?
Annyiról van szó csupán, hogy imádom, ha lehetőséget kapok arra, hogy különféle időperiódusokat, világokat barangoljak be. Nálam sokkal inkább a karaktertől függ, hogy mennyire jelent élményt az, hogy elmerülhetek egy-egy egyedi világban.
Mi lesz a következő lépésed? Van esetleg olyan filmes franchise vagy tévésorozat, amelyben szívesen dolgoznál?
Éppen most kezdem a próbákat a John Mighton-féle Possible Worldsre, melyet a Stratford Festivalon adunk elő. Nagyon izgatott vagyok, hogy visszatérhetek a színházba e projekt kapcsán. Egy gyönyörű színdarabról van szó, melyben egy férfi a főszereplő, aki különleges képessége révén felfedezheti az összes lehetséges utat, amelyet bejárhatott volna élete során. Az összes életet, amit élhetett volna. Én Joyce-t játszom, aki tulajdonképpen három karakter az egyben. Komoly kihívás lesz, alig várom, hogy elkezdjem a munkát a többiekkel. Persze arra is várok, hogy újra a tévében szerepeljek. Szívesen játszanék bármelyik kedvenc sorozatomban. Ezek közül leginkább a Bloodline-t, a True Detective-et, a Rectifyt és a Broadchurchöt emelném ki, de a lista elég hosszú, mert rengeteg kiváló sorozat fut jelenleg a televízióban.
Újabb műsorváltozás: Minden hétköznap visszatér A mi kis falunk az RTL-re
Júliusban megszűnhet az egyik magyar csatorna
Kiderült, hogy mikor érkezik a Sweet Tooth: Az agancsos fiú utolsó évada a Netflixre
Jövő héten 2 nagy műsor is véget ér a TV2-n
Golden Globe-díjas színész csatlakozott a Wednesday 2. évadához
