Beköszöntött az uborkaszezon, a legtöbb közönségkedvenc sorozat szüneten van, az Adria drága, így valahogy másképp kell elvonatkoztatni attól, hogy árnyékban is 38 fok van minimum. Hogyan? Természetesen sorozatokkal.
A klisés kezdetek legrosszabbika lenne a Losttal indítani, így hagyjuk is inkább JJ Abrams és Damon Lindelof drámaeposzát, mert azt úgyis mindenki látta már. A legtöbb embernek, de főleg a diákoknak ez az az időszak, amikor ki lehet húzni a dugót a falból, így lazább témával hangolunk az igazi nagyágyúkra. Az HBO szitkomjáról, a Törtetőkről lenne szó, amiben mindenki megtalálhatja a maga gyengéjét. Tucatnyi modell, erkölcstelenség, macsó főszereplők, Hollywood, James Cameron. Pár tényező, ami körüllengi a 8 évadot megért sorozatot, de ahogy a kábelcsatorna bemutatja a filmes ipar botlásait és diadalittas pillanatait, az igazi metasorozattá teszi a Törtetőket. Mire elkészül a mozifilm érdemes pótolni, rövid évadok, 25 perc és még Eminem is aláz benne egy sort.
Ennek tévés párja a szintén modellekben fuldokló Hank Moody botránysztorija, a Kaliforgia, ami szerencsére még mindig fut és hasonló témákat boncolgat, mint a Törtetők, csak éppen másik szemszögből, itt a pohár fenekére néző író mindennapos és másnapos problémáival ismerkedhet meg a nézőközönség, David Duchovny lazasága pedig mindent elsöprő.
A nyomozós szériák szerelmeseinek sem muszáj éppen belevágniuk egy kétszámjegyű évadokkal operáló CSI spinoffba, érdemes Európa felé tekintgetni, a második évadát tavaly befejező (és harmadik évados berendelését megkapó) Sherlock vagy éppen a Doktor House-féle brutális megoldásokkal sürgő-forgó Luther is pár részes, de annál minőségibb szórakozást nyújthat az arra fogékonyaknak.
A meserajongóknak ott van az Egyszer volt, hol nem volt, amit már sokszor ajánlgattunk, de eldugottabb feldolgozásokra is akadhatunk, ott van például a Red Riding minisorozat, ami többek közt Piroska és a Farkas bonyodalmát is nagyító alá helyezte, a főszereplők közt pedig olyan arcokkal nézhettünk “farkasszemet”, mint Sean Bean a Trónok harcából vagy Andrew Garfield, akinek a neve mostanság szuperül hangzik, az arcát viszont maszkba bújtatja. Igen, ő játszotta idén a Pókembert a Marvel rebootjában. Ezt az adaptációt azonban a melankólikusabb hangvételt szeretőknek ajánljuk.
A hipszter fiatalok persze öntudatlanul rándulnak össze ezektől a szériáktól, ők inkább a Csajok (Girls) és az I Just Want My Pants Back (a második képen) vonalán keresgéljenek, ez a két újonc jókora meglepetéseket okozott idén, és épp annyira jó alapanyagok egy kis nyári, önfeledt szórakozáshoz, mint a FOX újonca, a New Girl – már csak Zooey Deschanel miatt is. A laza, bort kortyolgató jövő pedig a Született szinglik szomszédságában integethet a fiatalságnak. Már ha vevők rá.
Az idősebb generációknak ott az új Dallas, vagy a nyugger tempóban haladó Híradósok, mindkettő mellé dukál némi pezsgő, egy Élet és Irodalom, na meg kőolaj. Minden mennyiségben. Előbbi sorozatról itt, utóbbiról pedig emitt értekeztünk bővebben. Jockey szemetebb, mint valaha, a southfork-i farm élete pedig legalább olyan csavaros történésekkel és ármányokkal folytatódik, mint annak idején megszokhattuk, a nosztalgiázni vágyóknak tökéletes lesz most nyáron ez a 10 rész, míg Aaron Sorkin sorozata a gondolkodtatóbb szórakoztatás “i”-jére kívánja feltenni a pontot.
Ha tévé, akkor a “természetfilmeknek” is engedjünk teret, a 2009-es Life maga a tökély, a 10 részes ismeretterjesztő a világhírű David Attenborough és Oprah vezényletével veszi sorra a Föld állatvilágának életét, tökéletesen megszerkesztett ütemben, csodálatos képekkel. A Discovery a dokumentumsorozatok királya, itt fut többek közt az Állítólag… (Mythbusters), mely példátlan siker Amerikában és sorra veszi például, hogy kizárható-e, hogy valaha ember tette a lábát a Holdra, vagy éppen bebizonyítja, hogy tényleg meg lehet szökni az Alcatrazból. A műsor igazi interaktív iskola, A túlélés törvényeivel karöltve az egyik legjobb. A lazább szórakozásra vágyóknak az MTV mindig tartogat pár meglepetést, most éppen a Punk”d című átverős széria tért vissza, minden részben más műsorvezetővel és napjaink tévés és zeneipari sztárjaival, de ha igazi énekre és tehetségre kíváncsi az ember, akkor a tehetségkutatók közül mindig teljes bizonyossággal választhat az X-Factorok közül. Legyen szó a britről vagy az amerikai változatról, Simon Cowellék nem fognak csalódást okozni.
Ha pedig a minőségnél járunk, az elmúlt két év során a legmagasabban a Trónok harca teljesített, ilyen szintű kavarást egy Dallas sosem lesz képes hozni, 20 rész alatt az HBO klasszikust alkotott, Tolkien pedig azóta, mióta Dany sárkányai kinyírtak egy halhatatlant, idegesen forog a koporsójában. Visszavágót követel. George R. R. Martin pedig ezalatt a szakállába mosolyog, a “Királyság magasfoka” – by KTL pedig jövőre már a harmadik évadával folytatódik, aki kimaradt vagy lemaradt, még most pótolja. A Spartacusszal egyetemben természetesen, ami pedig a Starz egyik legjobb felnőttsorozata. Capua teljes egészében, az akkori kétségbeesett hangulattal karöltve elevenedik meg, szinte a saját bőrünkön érezhetjük a rómaiak elnyomását és az arénák véres homokjának fojtogatását.
Természetesen arról sem szabad elfeledkezni, hogy bármilyen erősen is süssön a nap, 8 körül azért beköszönt az éjszaka is, amikor pedig átadhatjuk magunkat a True Blood vérszomjas falusi vámpírjainak, vagy a The Walking Dead lassúzombijainak, de igazán hosszú az éjjel csak akkor lesz, ha esetleg úgy döntünk, hogy belekóstolunk egy-két igazi “horrorklasszikusba”, úgy mint a Twin Peaks vagy éppen az Odaát első négy évada.
A tévés főszezon közeleg. Dara vagy nem dara? Ez itt a kérdés. Sok idő már nincs eldönteni, a kínálaton mindazonáltal nem múlik semmi, az elmúlt évek, de még a legutóbbi szezon is tartogatott és tartogat meglepetéseket. Remélhetőleg a mostanában bejelentett, jövőre érkező újoncok is tudnak valami újat mutatni a palettán. A színek adottak, már csak a készítőkön és a színészeken múlik, sikerül-e kikeverniük új színeket az eddig megismert tónusokból.