Mennyire valós a Survivor helyszíne? – beszámoló a Fülöp-szigetekről

Szeptember 24-én indult a Survivor 2018-as évada és azóta is hétfőtől péntekig este 7 órakor látható az RTL Klubon. A reality idén is 35 adáson és 7 héten keresztül mutatja be, hogyan küzdenek meg egymással a túlélők 42 napon át. A műsort 10 000 kilométerre Budapesttől, a Fülöp-szigetek egyik távoli szegletén vették fel. Az RTL Magyarország meghívására májusban 4 napot tölthettem a helyszínen és megnézhettem, hogy készül a világ egyik legsikeresebb realityjének magyar változata. Az exkluzív beszámolóban bemutatom a helyszínt és kiderül az is, hogy mennyire valósak azok a helyek, ahol a játékosok laknak.

A világon több HUB (gyártóbázis) működik, ahol Survivort lehet forgatni. Az egyik ilyen a Fülöp-szigeteki Caramoan Nemzeti Parkban található, mely rendkívül nehezen megközelíthető Magyarországról. A hely 10 ezer kilométerre van Budapesttől, de nem is emiatt tart több mint 35 órán át a kijutás. Májusban egy szombati napon indultunk egy Blikkes újságíró és az RTL Magyarország utazásszervezőjével a forgatásokra. Isztambulba csupán 2 órás volt az út, de ott 3 órás átszállás után egy 11 órás út következett Manilába. Helyi idő szerint este 6 körül érkeztünk meg, azonban a legközelebbi belföldi gép csak másnap kora reggel indult, így az estét és a fél éjszakát Fülöp-szigetek fővárosában töltöttük.

Innen elvileg hajnalban indult tovább egy harmadik repülő, melynél izgultunk, hogy legyen elég utas, ugyanis az a szokás, hogy ha nincsenek elegen, akkor nem indítják el a járatot és csak egy következő, 4-6 órával későbbi géppel lehet tovább utazni. Szerencsére lett elég utas, így egy rövid, egy órás út következett Naga városába, de még közel sem érkeztünk meg a célállomásra. Innen kisbusszal másfél órán át, egy külön nekünk bérelt hajóval további 2 és fél órát, onnan pedig kocsival még további egy órát utaztunk. Szombat este indultunk Magyarországról és hétfőn délben (magyar idő szerint hétfőn reggel) érkeztünk meg a Caramoan Nemzeti Parkba. A 35 órás út pedig azért is volt ilyen hosszú, mert nem elég, hogy el kell utazni a világ másik felére, még Fülöp-szigeteken belül is nagyon nehéz az adott helyszínre jutni. Visszafele éjjel 1-kor kellett indulunk és a rosszabb átszállások miatt még többet, 40 órát utaztunk.

A nemzeti park szélén, egy Gota Village nevű üdülő a reality forgatási központja. Itt egyszerre három ország tud Survivort készíteni, de kettő legalább mindig egyszerre itt van. Ott létünkkor a magyarok mellett a dánok és a finnek voltak még kint, a helyi üzemeltető szervízcég pedig egy holland vállalat. Közvetlenül a tengerpart mellett vannak azok a szabadtéri irodák és beltéri raktárok és vágószobák, ahol a stáb akkor dolgozik, amikor épp nem forgatnak valamilyen játékot. Mögöttük található rengeteg 1-4 fős faház, ahol éjszaka alszanak, valamint az egyik be van rendezve orvosi központnak. A Blikk munkatársa és én azonban nem itt aludtunk, hanem 30 perces autóútra a környéken található egyetlen panzióban kaptunk egy-egy szobát. A stáb központja mellett van egykikötő, mely a nagymértékű ár-apály miatt valójában abból áll, hogy a parttól már méterre kidobnak egy vasmacskát és be kell sétálni a vízben a hajókhoz. A kikötő mellett található egy iszapos területen az a hely, ahol a törzsi tanácsot tartják. Pető Gábor, a Survivort magyar oldalról gyártó Paprika Studios executive producere a stáb összes munkaállomásán és a tanács stégjein is körbevezetett, így a cikk alatt többek között erről is számos fotót mutatunk.

hirdetés

A szakember elmondta, hogy hatalmas előkészületek szükségesek egy ekkora műsor lebonyolításához. „Már második éve vesszük fel a Survivort ugyanezen a helyen, ennek ellenére ugyanolyon hosszúak az előkészületek. Az előkészítés egyik első pontja a casting, valamint gyártói oldalról a költségvetés megtervezése, a stáb felkérése valamint a hosszú kint tartózkodás leszervezése nagyjából három hónapot vesz igénybe. Amikor elkezdődnek a felvételek, akkor a Fülöp-szigeteken a helyi cég által biztosított szakembereken kívül 53 fős magyar stáb dolgozik, de további 10 fő Budapesten a Paprika Studios részéről, valamint legalább 20 ember még az RTL Magyarország oldaláról is segíti a produkciót. Így nagyjából 85 fős a magyar stáb, de ha az ideiglenesen becsatlakozókat is hozzászámítjuk, akkor közel 100 ember dolgozik azon, hogy fel tudjuk venni a Survivort” – árulta el Pető Gábor.

„A holland partner – aki a hub-szolgáltatást nyújtja -, biztosítja a zsákmányszerző és védettségi játékok, valamint a törzsi tanács felvételéhez szükséges technika stábot. Így ilyenkor a műsorvezető, a szereplők és a tartalmi stáb felvonultatása a mi feladatunk. A játékosok szigetein azonban csak magyar stáb dolgozik és például Holtak Szigetéhez kapcsolódó játékokat is mi vesszük fel” – tette hozzá az executive producer.

A stáb központjából az említett kikötőkből indulnak 8-12 személyes motorcsónakok, melyekkel meg lehet közelíteni a törzsi tanácsot leszámítva – valamennyi forgatási helyszínt. A legtöbb helyszín különálló kisebb-nagyobb szigeteken van felállítva, melyeken nem laknak játékosok. Ezek 5-40 perc közötti hajóútra vannak a központtól és van olyan, hogy még a szigeten belül is sokat sétálni kell az adott helyszínre, időnként 40 fokos melegben.

Pető Gábor, és Iványi László, szintén a Paprika Studiost képviselő főgyártásvezető elmondták, hogy azt hogy milyen játékokat szeretne az adott ország, hány napot forgatna, és mi lenne ennek a pontos ütemterve, több hónappal előtte ki kell dolgozni. Ezután a magyarokkal egy időben dolgozó országok stábját képviselők a HUB-szolgáltató székhelyén, Amszterdamban gyűlnek össze és a kreatív vezetők egyeztetik ezt a többiekkel. Ide az RTL Magyarország kreatív stábja több olyan játékötlettel érkezett, amit később beemeltek a nemzetközi hub és a külföldi országok egyetértésével, és minden ország játékosai megmérkőzhettek ezeken. Ez pedig azért is nagy dolog, mert a magyaron kívül a dán, a finn, később pedig a belga és holland Survivor nézők is láthatnak majd olyan játékot, amit a hazai szakemberek találtak ki.

„A kizárólag a magyar versenyzőknek szánt kihívások (Holtak Szigete, kisebb megmérettetések) elhelyezése ezután az értekezlet után történik meg. Ezt követően a hub készíti el az ezekhez szükséges kellékeket. A forgatások alatt pedig attól függ, hogy a kisebb játékokat mely napszakban lehet felvenni, hogy az ár-apály jelenség mikor engedi meg, hogy a játékra kiszemelt helyszínre lehessen menni, illetve el lehessen hagyni az adott szigetet. Elmondták, hogy van olyan hely, ami apály esetén megközelíthetetlen, és olyan is, ami dagály esetén teljesen eltűnik a tengerben. Itt a Filippínó-tenger ezen részén két méteres vízszintemelkedések és süllyedések vannak, minden nap kétszer” – mesélte az executive producer.

A játékok mellett van 7 „sziget”, ami csak arra szolgál, hogy a túlélők lakjanak rajta. Ahogy a Celeb vagyokon tett Dél-Afrikai látogatásom során annyi turpisság derült ki, hogy nem dzsungelben, hanem erdőben laknak a hírességek, itt mindössze annyi a „csalás”, hogy ezek nem mindig különálló szigetek. Inkább partszakaszok nagyobb szigeteken, melyek közvetlen közelében nem laknak civilek, így nem érintkezhetnek a játékosok a helyiekkel, maximum láthatják, hogy pár kilométerre elmennek a hajóik. Ebből a hét partszakaszból öt-hatot használnak, ha épp három ország forgat, majd az egyesítésnél kicserélik egymás között.

Az egyik nap a védettségi játék után, lehetőségünk volt megnézni a játékosok szigetét, amíg ők nem értek vissza. Ezt a magyar Survivor történetében újságírók még sosem látták. Ez már az egyesítés után a Bayani törzs szigete volt, mely a stáb központjától rendkívül messze, közel egy órányi hajóútra található. Ez a reality forgatási területének legnagyobb szigetének egyik részén található. A víz felől nézve a partszakasz jobb szélének közelében kötöttünk ki, ahonnan térdig érő vízben, sziklás talajon 15-20 métert kellett gyalogolni. Ezután a műsorban is látott gyönyörű fehérhomokos parton sétáltunk pár száz métert. Még a játékosok helye előtt nagyjából száz méterre a bozótban volt a magyar, szigeten tartózkodó stáb pihenő helye. Ez a parton egy sátorból és egy padból, a bozótban pedig pár székből és egy pár méteres fa emelvényből állt. Utóbbi helyen tárolják a sürgősségi orvosi felszerelést, az épp nem használt technikai berendezéseket és a stáb ételét. Itt, mint a képen is látható, csupán egy ágy van, ami arra szolgál, hogy amikor a túlélők alszanak, az éjszakai ügyeletes stáb egy tagja is meg tudjon pihenni.

Tovább sétálva következett a Survivorben látott versenyzők helye, ahol csak az éppen a védettségi játékot kihagyó Fanni tartózkodott, de őt nem fotózhattuk. Pető Gábor itt is körbevezetett minket, megmutatta mit mire használnak és felnyitotta az ott található ládákat, hogy lássuk, milyük van a játékosoknak. Ahogy a cikk alatti fényképemen is látszik naptejen és néhány gyógyszeren kívül nem nagyon van más a játékosoknál, mint amit a műsorban is mutatnak. A törzs szálláshelyéről körül nézve és ott sétálgatva elképesztően gyönyörű látvány fogadott bennünket, melyet valamennyire ugyan megmutatnak az itt látható fotók és az RTL realityje, de ott átélve ez semmihez se fogható. A versenyzők szigetén összesen 10 percet tölthettünk csak, ugyanis érkezett vissza a játékosokat szállító hajó, addigra pedig el kellett hagyni a helyszínt. Visszafelé még messziről láthattuk a Holtak Szigetét, mely a hatalmas sziget egy távoli, zord partszakaszán található. A közelben pedig egy helyi halászhajóval evezgettek.

Rubin Kristóf, az RTL Magyarország kreatív osztályvezetője és egyben a Survivor kreatív producere elmagyarázta nekünk, hogy mely stábtagok tartózkodnak a játékosok szigetén és mi a forgatás rendszere. „Ez olyan, mint egy bevetési egység, az sem véletlen hogy hajóval megyünk ki. Kint tartózkodik a kreatív főszerkesztő – ő a hadnagy -, két szerkesztő – ők az őrmesterek – és a technikai stáb. Ez nem csak a szereplőknek Survivor, hanem a stábnak is nagyon kemény, ilyen körülmények között kint forgatni. Nagyon fontos alapszabály, hogy a szereplők és a technikai stáb egyaltalán nem kommunikálhat egymással. Csak a szerkesztők szólhatnak néha hozzájuk és mondhatnak olyanokat, hogy légy szíves adj egy interjút, vedd fel a portodat, stb… Kizárólag a vezető tartalmi ember Ákos, Andor és én (Oláh Ákos és Katona Andor kreatív főszerkesztők) beszélgethetnek velük, interjúzhatnak és lelkizhetnek, ha szükséges. Minden este van egy másfél órás értekezlet, ahol mindenki elmeséli, hogy épp mi történt azon a szigeten, ahol napközben volt és ez alapján átbeszéljük, hogy milyen programokat tervezünk másnapra. Gondolok itt arra, hogy kik voltak fókuszban, kivel érdemes interjút készíteni, vagy milyen irányba folytatódik a történet.”

„A szereplőkkel kell egy nagyon szoros együttműködés. A Survivor esetében nem csak egy sima casting zajlik, hanem egy kiképzés is egyben. Az év elején kezdjük és három hónapon át felmérjük, fizikailag, lelkileg és személyiségileg, hogy mennyire alkalmasak, hogy kiismerjük őket. Megtanítjuk nekik, hogy hogy készül a műsort. Előre van egy pontos forgatási terv, hogy mikor hány túlélő van még versenyben, mikor lesznek a játékok, egészen addig, hogy mikor van az utolsó párbaj. A napi történések következtében pedig finom hangoljuk a tervet, bedobunk egy plusz levelet, szervezünk egy kisebb játékot és rögtönözünk. A helyszínen a gyors döntéseket a kreatív főszerkesztők hozzák meg.

A Survivornek az a lényege, hogy hozz össze egy olyan rendszert, ami alapvetően önműködő. A szereplőknek meg legyen a döntési szabadsága azokban a keretrendszerekben, amiket mi állítunk fel és akkor minden sínen van. Ez olyan önszerveződő reality, melyben a közösségről szóló döntéseket a szereplők hozzák meg; hogy ki menjen, ki maradjon, és ki nyerje meg. Ez egy önrendelkező közösségnek a története” – mesélte Rubin Kristóf.

A kreatív osztályvezető azt is elmondta, hogy mivel a magyar Survivor egy történetközpontú, napi műsor, ezért sokkal többet mutatják, hogy mi történik a túlélőkkel a szállásukon. A legtöbb külföldi verzióban alig adnak nekik enni, a hazai verzióban viszont 80 gramm rizst és ugyanennyi babot adnak a játékosoknak, hogy legalább minimális energiájuk legyen, és aktívak tudjanak maradni.

A beszámoló következő részében bemutatjuk, hogy zajlanak a törzsi tanácsok és miként vettek fel néhány nagy játékot. Milyen körülmények voltak a Fülöp-szigeteken, amíg ott voltunk és milyen egyéb tapasztalataim voltak. Rubin Kristóffal a helyszínen készült hosszabb interjú a Survivor elmúlt 15 évéről a Kreatív szeptemberi számában található, míg Istenes Bencével való beszélgetésem itt olvasható el. (Fotók: SorozatWiki)

Lélegzetelállító helyen van a Gota Village, stáb központja

A Gota Village standja

A törzsek tanácsának forgatási helyszíne

Itt adják le a játékosok a szavazatokat

Ilyen busszal közlekednek a helyeik, de most épp teherautónak használják

A különböző országok gyártási stábjai itt dolgoznak

A magyarok asztala

A helyszíni utómunka szoba

A büfé

Az ebédlő

Ezekben a faházakban alszik a stáb

Az egyik vezető stábtag faháza