Az RTL Klub legújabb saját gyártású sorozata, A Tanár minden szombaton, 20:00-kor látható a képernyőn. A produkció főszereplője Nagy Ervin, aki sokakat a Terápia című HBO-s szériában győzött meg először, de a színész szerepelt a nagysikerű Kincsem filmben és az RTL másik szériájában, a Válótársakban is. Itt egy rendszer kritikus, nagyszájú pedagógus szerepében láthatjuk a magyar sztárt, akinek nem csak osztályával, de új kolléganőjével és a miatta feltámadó pletykákkal szemben is fel kell húznia a kesztyűt. Nagy Ervinnel A Tanár forgatásának utolsó napján az itt olvasható exkluzív beszámoló mellett interjút is készítettünk, az alább olvasható beszélgetésben kiderül, hogy miért volt helyenként egyhangú a sorozat elkészítése és, hogy milyen volt az osztályt alakító fiatal színészekkel együttműködni.
A Tanárt a magyar valósághoz hasonlóbbnak gondolom, így ez a sorozat kicsit közelebb áll a szívemhez. A Válótársak világát nem ismerem annyira, attól függetlenül, hogy ez a jóléti világ is létezik, de az abban élő embereket és a hétköznapjaikat unalmasnak tartom. Egyszerűen az a szféra nem tölt el olyan szintű együttérzéssel, mint amikor egy külvárosi gimnázium életébe nyerünk betekintést. Utóbbi esetben előfordul, hogy nincs pénz, ellenben van egy csomó dráma, depresszió, vannak szorult helyzetek. Ez nekem jobban tetszik, igazabbnak érzem az országra. Nem akarom kritizálni a Válótársakat, viszont én egy, A Tanárhoz hasonló környezetből jöttem, így azt jobban ismerem, ugyanis Angyalföldön jártam középiskolába. A Tanárban játszott karakteremet vagányabb, rendszer kritikus macsónak tartom a Válótársakban betöltött szerepemhez képest. Kreatívabb, öntörvényűbb fasziról van szó, aki nem annyira konszolidált, így rám is jobban hasonlít.
Te vagy A Tanár főszereplője, így elég sok jelenetben játszol a produkcióban. Mennyire volt megterhelő számodra a forgatás?
Az az igazság, hogy nagyon. Még a Kincsem se volt ennyire megterhelő. Igaz, ingerszegény is volt, mert rengeteg időt töltöttünk egyetlen helyszínen. Valóságos iskoláról beszélünk, hiszen nem épített díszletben zajlott a forgatás. Egy szakgimnáziumban vagyunk, ahol nagyon sok szocreál tér van. Dunaújvárosi vagyok, így magamhoz közel állónak érzem ezt az építészeti stílust és magát az iskolát is. Mégis 40 napig egy helyszínen forgatni sok volt, mert egy idő után kezd egyhangúvá válni a környezet. A külső helyszíneken való forgatás után pedig pláne nehéz volt visszatérni. A Kincsem esetében mindig volt szabadnapom, szabad fél napom, ott kímélve voltam.
Miért vállaltad el ezt a szerepet?
Elsősorban Dani miatt, mert egy húron pendültünk, ez már kiderült a Válótársak esetében is. Ő a főrendezője az RTL Magyarországnak és bár időnként számomra nem kedvelt műsorokat is csinál, ám a szeme érzékenységére ez abszolút nincsen hatással. Ugyanazt gondoljuk a drámaiságról, ez egyébként Enyedi Ildikóról is elmondható. A Tanár olyan főszerep, ahol van akció, plusz még a magyar oktatás rákfenéire is rá tudunk mutatni. Abban reménykedtem, miután elolvastam az első két forgatókönyvet és igent mondtam a szerepre, hogy kicsit olyan lesz, mint a Robin Williams-féle Holt költők társasága. Az, hogy szemléltetően és odafigyelve oktassunk, teljesen kimarad a tanítási rendszerből. Pedig trambulinnal kellene tanítani a fizikában uralkodó mozgási erőket! A Tanár kicsit a Doktor House és a Holt költők társaságának a keveréke.
A forgatást megelőzően csináltunk egy tábort közösen és hol Anger Zsolttal, hol pedig velem átvettünk a srácokkal egy csomó fontos jelenetet. Felkészítettük az osztály tagjai és „vérszövetséget is kötöttünk” a diákokat játszó színészekkel. Hiszen olyan csináltunk, ami se velük, sem pedig velünk nem történt még, így komolyan kellett venni. Senki nem volt közülük makulátlanul tökéletes, mindenkinek voltak elakadásai. De 99 százalékban elmondhatom, hogy jól dolgoztak, alázatosak maradtak. Aki arcoskodott, az is gyorsan belátta, hogy nincs helye egónak a forgatáson. A főbb szereplők közül 4-5 gyerekről simán ki merném jelenteni, hogy később lesz még belőlük valaki. Nem elég, hogy szépek, de még tehetségesek is, ez pedig nem túl jellemző a mai fiatalokra. A közösségi média miatt durva hierarchia van a gyerekek között, de ránk szerencsére úgy tekintettek, mint akiktől tanulni lehet, így nem volt precedens komolyabb problémára.
Mit gondolsz, kiknek szól A Tanár?
Azt szeretném, hogy a szülőknek épp annyira szóljon, mint a 16 éveseknek. Jó lenne, ha látnák a felnőttek is, hogy a fiatalok miben élnek. Fontos, hogy az iskolai zaklatásokkal mindenki megismerkedjenek, illetve jó lenne, ha a nézők arra is rájönnének, hogy a tanár is csak ember, akivel lehet azonosulni. Ebben a sorozatban végre rálátni majd, hogy azok az emberek, akikre a szülők bízzák a gyerekeiket, hogyan élik a hétköznapjaikat. A dramedy műfaja azért jó, mert humorosan fel tudjuk vezetni a témákat, aztán pedig behúzzuk a drámát is a sztoriba. Azt remélem, hogy a szülők, amikor megnézik a sorozatot, azt fogják gondolni, hogy ők is ilyen pedagógust akar a gyerekeinek. Én mindig belemegyek a tűzbe a gyerekekért. A széria egyik legfontosabb mondanivalója, hogy minden a szülőn múlik. Nem az iskolán, nem a tanáron, nem a világon, hanem a szülőn.
Ahogy az életben is, ez egy folyamatosan jelenlévő tényező. Nem úgy működnek a sorozatban se a dolgok, hogy a gyerekek jönnek, megjavulnak, aztán meg elmennek. Állandó hullámzás van. A nagy tanítás ebben az, hogy bántják például a molett lányt, rászállnak és kicsinálják, mert azt látják, hogy Magyarországon ki lehet csinálni embereket. A végén meg jön a tanár bácsi, aki rádöbbenti őket, hogy mekkora baromságot követtek el. Vagy amikor egy fiút ki akarnak utasítani az országból, akkor beszervezi őket, hogy legyenek társai abban, hogy megmentsék. Ez a tanár, a sorozatban mindig egyetértésben dolgozik az osztályával, ennek ellenére sose árul zsákbamacskát. A szériában vagyok másnapos, tanácstalan, dühös, így mutatom be az igazi oldalát a karakternek.
De azért karakterfejlődés is van a sorozatban?
A Tanárban nincs olyan szereplő, aki ne fejlődne az évad során, azonban fontos megemlíteni, hogy részenként más van az egyes történetek középpontjában. Tehát a hangsúly az egyes diákokról lekerül és átvándorol a másikra. A sorozatban alapvető tényező, hogy az egyének milyen élményeket élnek át, illetve csoportban is kénytelenek levonni a diákok a tanulságokat. Amikor bandaháború van, előfordul, hogy csoportként kell vállalniuk a felelősséget a tetteikért. (Fotók: RTL Klub)