A Dal 2015 első adásán jártunk

Idén is elindult A Dal, immáron negyedszer. A köztévé legnagyobb saját gyártású műsora az első év után a másodikra megújult, a harmadikra viszont nem sok változást hozott. A negyedik évadban viszont megint számos újítást vezettek be. Az MTVA meghívására szombat este a stúdióból néztük végig az első adást. Hogyan hatottak a változtatások és miket szűrtünk le azokból a jelenetekből, melyeket a tévéképernyő előtt ülők nem láthattak?

Egy órával az adáskezdés előtt, 19:30-kor kellett megérkezni az MTVA székházához, majd becsekkolást követően bemenni a stúdiókhoz. A hátralévő időben vették fel az aznapi extra produkciót, illetve az újságírók az előtérben egyeztethették le a tervezett anyagokat. A fellépők az öltözők között mászkáltak és a műsorvezetők is készültek az élő adásra. A meghívott újságírók választhattak, hogy egy másik épületben lévő nagytévéken követik az adást, vagy a stúdióban, élőben szeretnék azt megnézni. 20 óra után pár perccel a nagy részük a külön erre a célra kialakított helyiségbe ment, míg páran – köztük mi is – elfoglaltuk a helyünket a stúdióban. Beérkezve azon már meg se lepődtünk, hogy ugyanaz a hangulatfelelős volt ott, aki – pár kivételével – az elmúlt években az általunk részt vett összes tévés produkcióban dolgozott.

A legjobb helyek egyikén, a színpadra nézve bal-középen ültünk. A Dal 2015-öt ugyanabban a 600 nm-es stúdióban vették fel, mint tavaly, nagyjából 150 fős közönséggel. Komoly technikai berendezésekkel és 14 kamerával közvetítették az adást, mely el is indult 20:25-kor. Egy idő után elég meleg lett és mivel a műsorban nincs reklámszünet, szellőztetni se nagyon tudtak. A produkció készítői azonban amikor ezt észlelték gyorsan bekapcsolták a légkondit, melytől pár perc alatt ismét normális hőmérséklet lett a helyiségben. Az adás alatt a műsorvezetők és a zsűritagok hangját szinte mindig tisztán lehetett hallani, ellentétben az egyik nagy kereskedelmi tévé produkcióival, ahol ez általában nem sikerül. Az egyik oldalon nagy méretű tévék is ki voltak helyezve, melyen a közönség hátul ülő fele az adásképet is tudta nézni, ez se jellemző minden produkcióra. Ez akkor volt különösen hasznos, amikor a zsűri beszélt vagy pontozott, hisz mögöttük ülve ilyenkor nem láttuk őket szemből.

hirdetés

A Dal idén három nagy újítással készült, nézzük sorban, hogy ezek miként váltak be. Több év után lecserélték Novodomszky Évát és Gundel Takács Gábort és egy-műsorvezetős lett a show. Gundi hazánk egyik legjobb és legprofibb szakembere, nem véletlenül kapta meg tavaly a Magyar Televíziós Újságírók Díját is. A leváltása alapból is nagy kockázat, de Harsányi Levente az elmúlt egy évben bizonyította, hogy ügyes szakember és akár át tudja venni a helyét. Amikor a TV2-től távozott Tatár Csilla, arra lehetett számítani, hogy ketten vezetik majd a show-t. De nem ez történt, Csilla egyedül kapta meg a produkciót és Harsányi Levente csak a háttérben készített interjúkat a versenyzőkkel és A Dal kísérőműsorát vezette. Tatár Csilla két TV2-s szépségkirálynőn kívül eddig még nem vezetett ilyen nagy show-t és meg is látszott rajta. Végig izgult és feszült volt, rengeteget bakizott és látszott, hogy nem érzi jól magát. A bejátszások alatt a színpadon gyakran magolta a szöveget és a helyszínről nézve még jobban kitűnt, hogy mennyire izgult a nagy feladat miatt. Harsányi Levente alig szerepelt, de ezalatt a kis idő alatt is poénjaival és lazaságával sokkal jobban teljesített, mint női műsorvezető társa.

A zsűriben is fontos változás történt. Kovács Katit, Pierrotra cserélték, mely egyértelműen jó választás volt. A zenei producer szerintünk nagyon sokat hozzátett a műsorhoz, mindig megindokolta a döntését, és nem nagyon adott olyan szürreálisan magas pontokat mint például Rákay Philip. Csiszár Jenőnek volt pár furcsa mondata, de alapvetően Philippel együtt nekik is volt pár hasznos értékelésük. Rúzsa Magdi viszont szerintünk néha túlzásba esett és szintén irreálisan felülpontozott néhány produkciót. Összességében úgy gondoljuk, hogy jobban működik idén a zsűri, mint tavaly, melyet jó látni.

Szintén lényeges újítás volt az ötödik ítész bevezetése, melyet a nézők jelentettek. Jó előre kihirdették, hogy egy mobil applikáción keresztül és SMS-ben a tévé előtt ülők is pontozhatják a produkciókat. A műsor elején azonban hatalmas csalódás érte az applikációt használókat, kiderült ugyanis, hogy az ott leadott szavazatok, nem a Rising Starhoz hasonló módon interneten, hanem SMS formájában kerülnek elküldésre. Így akik ezen keresztül voksolnak a 10 produkcióra, akár több száz forintjukba is kerülhet. Érthetetlen, hogy ezt miért így tervezték, hisz emiatt valószínűleg a net alapú megoldáshoz képest töredék annyi szavazó volt. Ennek ellenére valamennyire még mindig hasznos az újítás, ugyanis a legtöbbször több ponttal a zsűri átlagos voksai fölé vagy alá szavaztak, érzékeltetve azt, hogy más a véleményük, mint az ítészeknek.

Az első 10 dal előadói között kevesebb nagy név volt, mint tavaly, ennek ellenére a színvonal nem csökkent és az elődöntőben nagyjából ugyanazt a minőséget kaptunk mint tavaly. A mi szemünkben 2-3 jó (Passed, Dallos Bogi) és 2-3 nagyon gyenge (Szűcs Gabi, MDC) produkció volt, a többi pedig közepesre értékelhető. De az első adásokban ennél nem is kell több, ha a másik két adásban is ugyanúgy lesz néhány jó dal, akkor a döntőre megint elégedettek lehetünk és esély lehet rá, hogy idén is olyan kiváló eredményt érjünk el, mint az elmúlt két évben.

Összességében jól éreztük magunkat a bő két óra alatt és klassz volt látni, hogy a rengeteg tehetségkutató mellett ilyen műsorok is vannak hazánkban. Az ott lévő közönség is jó hangulatban nézte végig az adást, mely abból is látszott, hogy a hangulatfelelősnek alig volt dolga, mégis komoly tapsokat kaptak a versenyzők. A tavalyi rendszerhez hasonlóan három elődöntő, majd a két középdöntő következik és végül a február 28-ai döntőben derül ki, 2015-ben kit küldünk a Bécsben megrendezésre kerülő Eurovíziós Dalfesztiválra. (Fotók: MTVA/Penziás Nikolett)

hirdetés