A Váltságdíj (Ransom) című krimisorozat október 3-án folytatódott a második évadával az AXN-en, az új részek minden szerdán 22:00-kor láthatóak. A történet főszereplője, Eric Beaumont az izgalmas túsztárgyalások világába kalauzolja el a nézőket. A Váltságdíj második szezonját Etyeken forgatták, melyre a az AXN-től a SorozatWiki is meghívást kapott. Legújabb Váltságdíj interjúnkban a sorozat főszereplőjével beszélgettünk, aki arról is mesélt, miért érdekes lehetőség egy, az erőszakot elutasító szériában játszani a Trónok harcához és a Fekete vitorlákhoz képest.
Épp befejeztük a Fekete vitorlák 3. évados forgatását, amikor lehetőségem adódott arra, hogy beugorjak a Trónok harcába. Mindössze három napot dolgoztam az HBO sikersorozatában, de a próbák miatt sokat kellett Belfastba repülnöm, legalább 10 napot készültem a helyszínen a felvételeimre. A snittem elég emlékezetes lett, hiszen a fiatal Ned Starkkal küzdöttem meg egy kardozós jelenetben. A felkészülésem fizikailag is megterhelő volt, de nagyon élveztem, ráadásul az a Vladimir Furdik volt a mesterem, aki a sorozatban az Éjkirályt alakítja. Eredetileg a teljes arcomat takaró sisakban szerepeltem volna a Trónok harcában, de már akkor jó voltam a tárgyalásban, így sikerült elérnem, hogy az arcom is látszódjon.
A Fekete vitorlákban fontos karaktert játszottál, milyen élményeid voltak a Starz sorozatában?
Igazi szerelem volt számomra, nagyon élvezem a kosztümös drámákban való szereplést. A dél-afrikai helyszín rengeteget hozzáadott az élményhez, ráadásul a produkció 2 évadában is látható voltam, így alaposabban megismerkedhettem a stábbal. Az írók nagyszerű munkát végeztek, de a történelmi hűség is rengeteget jelentett a Fekete vitorlák esetében. Woodes Rogerst, Nassau kormányzóját pedig hatalmas öröm volt eljátszani. Nem tudtam sokat a szériáról korábban, de a meghallgatásom előtt annyira jól összerakott szövegeket raktak le elém az asztalra, hogy mindenképp ki akartam magam próbálni egy ilyen különleges közegben.
Gyerekként nagy példaképem volt Horatio Nelson, a híres brit flottaparancsnok, de Zorro legendájáért is odavoltam. Woodes Rogers azért volt számomra a tökéletes karakter, mert a személyében tulajdonképpen egyszerre játszhattam el ezt a két figurát. Sose fogom elfelejteni, amikor a Fekete vitorlák negyedik évadát visszatértünk forgatni, elújságoltam a stábtagoknak, hogy nemrég még a Trónok harcában dolgoztam, az egyik producer álla pedig napokig a földön volt, úgy leesett.
A Váltságdíj második évadának elején Eric lányát elrabolják. Mennyiben mutat majd újat a sorozat például az Elrabolva rajongóinak, akik láttak már ehhez hasonlót?
Teljesen másképp állunk hozzá, hiszen én nem fegyverrel harcolok a rosszfiúk ellen. Lesz egy-két jelenetem viszont, amelyben pisztolyos embereket szerelek le. Ebben a szériában afféle macska-egér játék van, a legtöbb ügy pedig tárgyalás útján rendeződik. Amikor a családtagjáról van szó az embernek, akkor nincs helye a finomkodásnak és a logikának, bele kell vetni magad az akcióba. Nagyon élveztem, hogy Eric új oldalát is megmutathattam a folytatásban, jó móka volt a 2. szezon elkészítése.
Nehezen szoktuk meg a váltást, az biztos. Ennek az egyik oka az volt, hogy a két színésznő között jelentős magasságbeli különbségek vannak. Jenessa Grant, aki eredetileg Evie-t játszotta, A szolgálólány meséjében kapott szerepet legjobb tudomásom szerint, az egész stáb örült a sikerének. Egyik napról a másikra azonban egy másik színésznővel kellett megtalálnom a közös hangot, de izgalmas volt a váltás. Reménykedünk benne, hogy a nézők elfelejtik, hogy eredetileg más játszotta Eric lányát, így nem zavar majd senkit a dolog.
A Váltságdíj egy erőszakot kerülő sorozat egy olyan világban, ahol az emberek többsége a tévében mégiscsak arra vágyik, hogy jelen legyen a brutalitás. Mit gondolsz, miért lehet ennek ellenére sikeres a produkció?
Így élik ki magukat. A valóságban azt gondolom, hogy az emberek nem szeretik és kerülik is az erőszakos szituációkat. A képernyőn vonzóak lehetnek, de talán ez a tiltott gyümölcs dologból fakadhat. Leginkább egy pszichológust kellene megkérdezni erről, mert a vér és a brutalitás jelen van a filmekben, videojátékokban, szinte elkerülhetetlen. A Váltságdíj ebből a szempontból adhat valami pluszt a nézőinek, a sorozat azt próbálja sulykolni az emberekbe, hogy igenis a problémás szituációkat és a feszültséggel teli incidenseket meg lehet oldani erőszak nélkül, egyszerű észérvekkel is. Alapvetően nem probléma az, hogy az embereknek más és más véleményük van bizonyos témákban, főleg ha egy diskurzus után rájönnek, hogy van még egy olyan járható út, amire addig egyikük se gondolt.
Az első, Morgan Kohannel készített Váltságdíj interjúnk itt olvasható, Nazneen Contractorral való beszélgetésünk itt érhető el, míg Brandon Jay McLarent itt kérdeztük ki a vérengzős sorozatok világáról.