Mobilon nézel sorozatot? Nem vagy vele egyedül

A Telekom április 10-én kerekasztalos sajtótájékoztatót tartott, ahol részt vett Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója, Rajki Annamária, a Magyar Telekom média- és tartalommenedzsment igazgatója, Vörös Csilla, a Nielsen ügyvezető igazgatója, Rab Árpád az Óbudai Egyetem Digitális Kultúra és Humán Technológia Tudásközpont kutatója, valamint Szabó Zoltán, az Index.hu tartalomfejlesztési vezetője. Egy erősen szakmai hangvételű beszélgetésnek lehettünk tanúi, ahol szó esett a többképernyős tévézésről és a televíziózás jövőjéről is a Toldi moziban.

“A fiatalok jobban befogadják az új technológiákat, adaptívabbak, így csökken a televízió nézésével eltöltött idő. Igény van arra, hogy szerkesztett műsorok legyenek. A televíziós képernyő ennek ellenére is dominál. Az élő tévézés dominál” – mondta el Vörös Csilla, a Nielsen igazgatója, aki szerint a teljes lakosság körében viszont nőtt az igény a tévénézésre, az elmúlt években napi 5 perccel többet ültek az emberek a képernyő előtt átlagban.

Szabó Zoltán, az Index.hu tartalomfejlesztési vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a többképernyős szórakozásra egyre nagyobb az igény. Ráadásul a rendszertelenség is jellemző a fogyasztókra, vele is előfordul, hogy hajnali 1-kor néz nyomozós sorozatokat, de csak az epizódok közepétől elkezdve. “Annyira gyorsan változnak a trendek, hogy az a kép miszerint a 13-14 éves fiatal benyomja a tévét, közben fórumozik, és még eszik is, már elavult. A böngészéshez már számítógépet se használnak. Főleg, hogy bejöttek az olcsó tabletek. Emiatt összecsúsznak a platformok. Az, hogy manapság valaki Youtube-on hallgat zenét, nem a geekek kiváltsága. Csak egy telefon kell hozzá, meg wi-fi.”

hirdetés

“17 évvel ezelőtt, mikor elkezdtem kutatni az információs társadalmat, akkor jött először divatba az a nézet, miszerint igenis le lehet ülni a számítógép elé, és aki ott ül a monitor mögött, az korántsem egy antiszociális őrült. Hanem lehet ez szociális tevékenység is. Most meg már arról beszélünk, hogy talán túl szociális. A tévé, amikor először megjelent, akkor senki nem támadta, olyan ámulattal és csodálattal közelítettek hozzá, hogy ezrek álltak az utcán és a készüléket nézték. Az elején nem volt médiapánik, csak akkor, mikor elkezdett a tévé elterjedni. Az internettel kapcsolatosan már az elejétől megfigyelhető ez a pánikkeltés. Az emberiség igényei azonban nem sokat változtak az elmúlt ötezer évben. Anno varázslással akartunk kapcsolatot teremteni más emberekkel, most meg telefonokkal oldjuk meg. Kulturális szempontból teljesen mindegy, hogy tévékészüléken, mobilon, vagy tableten keresztül nézünk, mondjuk egy sorozatot. A kocsmai meccsnézések, vagy családi tévézések nem fognak eltűnni. De az is biztos, hogy közben a telefonjukkal fognak babrálni az emberek, multi-taskolnak majd, főleg igaz ez az új nemzedékre. Az, hogy kevesebb család tévézik együtt, nem a képernyők diverzitása miatt van, hanem mert egyre kevesebb a két generációs család” – ismertette tapasztalatait Rab Árpád, az Óbudai Egyetem kutatója.

“Van egy szolgáltatásunk, a TV GO, a regisztráltak száma jóval százezer felett van. A szerkesztett műsorok nálunk a leginkább fogyasztottak. Az emberek azt keresik, amit megszoktak már és szeretnek. Esemény és ragaszkodás alapon keresnek. Teljesen egyértelmű, hogy a focivébé volt a legnépszerűbb, hogy a fiatalok használják az ilyen szolgáltatásokat, főleg 40 éves kor alatt. Ott van egy vízválasztó. A határ a különböző képernyők között el fog tűnni. Szerintem a felhasználók között azért vannak többségben a fiatalabb férfiak, mert a nappaliban nem tudják megszerezni a távirányítót” – árulta el Rajki Annamária, aki a Telekomot képviselte a kerekasztalos beszélgetésen.

Kolosi Péter leginkább az RTL Klub nézőpontjából nyilatkozott és érdekes kijelentéseket tett a tévéipar változásairól. “Tíz évvel ezelőtt úgy álltam hozzá egy-egy tévéműsorhoz, hogy vajon elér-e 30 százalékot minimum nézettségben. Ha nem, eszembe se jutott volna gondolkozni a főműsoridőben. Manapság, egy hétköznapon, 9 óra után már egy 20 százalékos közönségaránnyal is elégedett vagyok. Annak idején mindig Az elnök embereit emlegettem, hogy az oké, hogy Amerikában is 1-2 százalékot ér el, de ugyanennyit Magyarországon is hoz simán. Viszont olyan tévécsatorna nincs, ami ezt bírná anyagilag. Ez alapvetően változott meg a kábelcsatornákkal.”

A szakember ezenkívül hozzátette: “Nem lehet mindenkinek világbajnoksága, ráadásul az efféle események forgalmazói is tisztában vannak vele, hogy milyen értékes az adott tartalom. A világbajnoksággal csak a tehetségkutatók érhetnek fel, a német RTL egyik programming vezetője annak idején azt mondta nekem, hogy az ő olimpiájuk a Celeb vagyok, ments ki innen! Hasonlók a költségek és az elért közönségarány is” –mondta el Kolosi Péter, aki a TV2-re is kitért, szerinte az ott használt közösségi médiás fogás, a szavazás új rendszere nem váltott ki túl nagy hatást a nézőkből. A műsor ráadásul idehaza is bukott, csak nem akkorát, mint más országokban.”

Kolosi Péternek egyébként meggyőződése, hogy a közeljövőben még több saját gyártású, heti műsor lesz, így a fikciós műfaj idehaza erősödni fog. De a beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy az elkövetkezendő 5 évben is nagyon befolyásolni fogja a trendeket Amerika. És ugye a Netflix még be se tette a lábát hazánkba.

hirdetés