Ezt érdemes tudni az HBO-ra érkező Alapítványról, minden idők legbonyolultabb sci-fi történetéről

Pár éven belül érkezik a mozis minőséget szállító kábelcsatornára Isaac Asimov regénytrilógiájának feldolgozása, mely egy tévésorozat formájában lát majd napvilágot és kopogtat be a nappalinkba a képernyőkön keresztül. Ez a sorozat lehet az HBO-nak az új Trónok harca, azonban kardozó lovagok és középkori politikusok, na meg ünnepélyes kosztümök helyett a Galaktikus Birodalomba látogathatnak el majd a nézők. Sors és eleve elrendeltség, és az is fontos problémaként bukkan fel a szövevényes sztoriban, hogy az emberek bizony néha belelépnek ugyanabba a folyóba. Elkövetik a múlt hibáit. Ehhez szolgál háttérként egy futurisztikus világ, a problémák azonban ugyanazok, mint nálunk. Az Alapítványt próbálták már a filmesek is feldolgozni, ők belebuktak. Most az HBO-nak összejöhet a közel lehetetlen feladat. De mit érdemes tudni Asimov világáról? Cikkünk az io9.com összefoglalója alapján készült és minden kínzó kérdésre választ ad.

Korábban itt írtuk meg, hogy Jonathan Nolan, a Csillagok között írója és a Memento alapjául szolgáló novella kiötlője lesz az Alapítvány készítője is. A szakembert, amikor az újságírók megkérdezték, hogy mit gondol a projektről, egészen direkt és húsba vágó választ adott, miszerint az Alapítvány sztorikat mindenkinek el kellene olvasnia, ha már annyi sci-fi készítő merített Asimov univerzumából. És valóban. Douglas Adamstől kezdve egészen George Lucasig, a modern kulturális éra nagyjai visszanyúltak a Galaktikus Birodalomhoz. Ez a birodalom pedig egy furcsa hely, ugyanis elkerüli a sci-fikre jellemző buktatókat, így földönkívüliek sincsenek benne, annak ellenére, hogy az egész univerzumot körbejárja az Alapítvány trilógia. A futurisztikus technológia pedig jelen van, annak ellenére, hogy csupán háttérként szolgálnak a fénysebességgel működő űrhajók például. Ahogy a The Walking Deadben is mondjuk a zombik csupán körítésként szolgálnak, úgy itt is Asimovot jobban érdekli az emberi jellem, annak buktatói, illetve az, hogy vajon a történelmünk ismétli-e önmagát. Azaz vannak-e olyan motívumok, amik időről-időre visszatérnek és elkerülni se tudjuk őket.

Hogy röviden arról is beszéljünk, hogy miről szól az Alapítvány egészen pontosan, az io9.com leírását vesszük alapul: Az Alapítványt Asimov novellák formájában kezdte el megírni, alapul pedig a Római Birodalom dicsőségét és bukását vette hozzá. A Galaktikus Birodalom megannyi bolygóból és nemzetből áll, melynek egyik lakója, a briliáns Hari Seldon egy napon azon kapja magát, hogy előre látja annak pusztulását. Ehhez pedig a pszichológia és a matematika egyvelegét hívja segítségül. Egyfajta jóssá lép elő, aki meg tudja mondani nagyszámú emberekről, hogy évezredekkel később miket fognak tenni, és milyen következményei lesznek a döntéseiknek. Amit ma az olvasók az Alapítvány-trilógiaként ismernek, az igazából Asimov novelláinak összegyűjtött változata, az alapvetés pedig mindegyikben nagyjából ugyanaz, kivéve, hogy a korszak más és más. Ergó az Alapítványnak túl kell élnie egy fenyegető ellenséggel szemben, ehhez pedig történelmi erőket kell segítségül hívniuk végül. Ami miatt nehéz adaptálni ezeket a sztorikat, hogy sokrétűek, lazán kapcsolódnak össze történetileg, és mivel nagy az életmű, ezért még egy sorozat esetében is nehéz kiválasztani, hogy mi kerüljön bele egy adaptációba és mi ne.

Ami nagyon érdekes, hogy Asimovot Edward Gibbon könyve ihlette az Alapítvány sztorik kitalálására, ő írta azt a bizonyos könyvet a Római Birodalom bukásáról, ami a sci-fi mesterét is megfogta. De mi volt abban olyan különleges? Az, hogy Gibbon látta, hogy miképp futottak saját vesztükbe a rómaiak, miképp fordultak el szépen lassan attól az iránytól, ami sikerre vitte őket. És miként omlott össze végül a dicsőséges birodalmuk. Ezt pedig az író ok-okozat függvényben vezette le. Asimov pedig úgy lehetett ezzel, miért ne vizsgálhatná ő is ezt a problémát, csak épp a tudományos fantasztikum eszközeivel? Gibbon könyve szerint az emberi természet korszaktól függetlenül változatlan marad, mely magában hordozza a felemelkedés és a hirtelen bukás lehetőségét. Asimov pedig ezt a kérdést próbálta kivesézni novelláival. Sikerült is neki, hiszen iszonyatos kultusz övezi az Alapítványt napjainkig.

hirdetés

Asimov pedig többet is tett ennél, hiszen a pszichotörténelem segítségével ő nem csupán a római birodalomhoz hasonlóan festett képet arról, hogy a múlt embere hogy követte el ugyanazokat a hibákat, mint elődjei. Hanem a jövőbe nézett, és arra intett, hogy a jövő embere miképp lép bele ugyanabba a verembe, mint a máé.

Az Alapítvány legnagyobb potenciálja maga a legnagyobb ellensége is a projektnek egyébként. Merthogy az HBO belead majd várhatóan mindent a sorozatba, a készítői gárda magja már erősnek tűnik a Csillagok köztből kiindulva, emellé pedig nagy nevek bejelentésére számítunk a későbbiekben. De a rajongók szétszedhetik majd a csatornát, ha nem tetszik nekik, amit látnak. Az HBO a Trónok harca esetében rendkívül jó munkát végzett, ellenben az olvasók között azért vannak, akik lázadoznak, szép számmal. Az Alapítvánnyal pedig különösen óvatosnak kell lennie majd a tévéadónak, ha nem akarják, hogy kitörjön a népharag. Ellenben ha összejön nekik a dolog, akkor lehet, hogy a Trónok harca kap egy vetélytársat maga mellé nézettségben, merthogy az biztos, hogy az Alapítvány sokakat fog érdekelni a tévében.

hirdetés