Borgiák: a sorozat készítéséről, a szereposztásról, a jelmezekről és a látványvilágról

Kedden indul a magyar HBO új nagyszabású sorozata, a Borgiák, melyről itt írtunk részletesen. Csütörtökön a mozicsatorna meghívására részt vettünk a sorozat első két részének premier előtti szinkronos vetítésén. A Borgiák nekem nagyon tetszett, így mindképpen ajánlani tudom. Az HBO további részletek közölt a sorozatról melyben, a sorozat készítéséről, a szereposztásról, a jelmezekről és a látványvilágról tudhatsz meg többet. Az anyag a tovább mögött olvasható:

A sorozat készítéséről:

hirdetés

Neil Jordan közel egy évtizedig dolgozott a Borgia család történetén, melyből eredetileg egész estés filmet akart készíteni. A történet azonban túl gazdagnak és szövevényesnek bizonyult egy mozifilm kereteihez, így a sorozatformátum bizonyult a legjobb megoldásnak. Így emlékszik vissza Jordan a kezdetekre:

„A karakterek fejlődése, az intrikák, a történelmi részletek és a történet minden rezdülése egy hosszabb sorozat formájában volt leginkább megfogható. Csak az első tíz oldalból két teljes epizód jött ki. Olyan sokat kutattam a témában, és már olyan sok anyagot gyűjtöttem össze, hogy hatalmas élvezet volt a karaktereket életre kelteni, és engedni, hogy kiteljesedjenek.”

A projekt egy kanadai-ír-magyar koprodukciós együttműködés keretében jött létre, melyben a Showtime vállalta a sorozat Egyesült Államokban való forgalmazását 2008 végén. Jordan elkezdte írni a forgatókönyvet, közben a producerekkel együtt megfelelő forgatási helyszíneket kerestek.

James Flynn producer szoros kapcsolatban állt Jordannel – az Ondine című filmen együtt dolgoztak –, illetve a Showtime-mal is, hiszen a Tudoroknál is producerkedett. Így tökéletesen megfelelt a feladatra, hogy segítsen a nagyívű elképzelésből filmet készíteni.

„Tudtuk, hogy ez egy hatalmas produkció lesz, méretében és hatásában is nagyobb, mint a Tudorok volt. A történetnek hatalmas volt a díszletigénye – ez volt az egyik fő oka, hogy Magyarországot választottuk forgatási helyszínül. Magyarországon világszínvonalú stúdiók vannak, jól kiépített infrastruktúrával, és az országban nagyon kedvező és jól használható adó-visszatérítési rendszer működik. Bár Magyarországon nincs reneszánsz építészet, sikerült találnunk néhány kiváló külső helyszínt, amelyek kiegészítik a belső tereket, és amelyeket szinte minden epizódban használunk is.”

A produkció az etyeki Korda Stúdióba költözött, ahol a nagy költségvetésű Hellboy II – Az Aranyhadsereg című filmet is forgatták. Három hatalmas stúdióra, valamint 200 hektárnyi külső térre volt szükség a 100 napos forgatáshoz.

A szereposztásról:

A legelső kiválasztott színész természetesen Jeremy Irons volt, Rodrigo Borgia, illetve a későbbi VI. Sándor pápa szerepére. Irons már évek óta ismerte Jordant, és lenyűgözte a projekt, de kezdetben volt néhány fenntartása:

„Jeremy azért aggódott, hogy külsőre egyáltalán nem hasonlít az általa játszott, valós történelmi alakra, aki egy nagydarab, gömbölyű ember volt” – idézi fel Jordan. „Erre azt mondtam neki: ’Felejtsd el, és gondolj a karakterre, az összetett és ellentmondásos személyiségére.’ ”

Ez eldöntötte a kérdést Irons számára, aki egész karrierje során az ilyen misztikus karaktereket kereste és alakította. Bár a karaktert is vonzónak találta, Irons nagy örömmel dolgozott Jordannel, akinek a munkáját régóta csodálta.

Amikor a Rodrigót alakító színész már megvolt, Jordan és társai – a Jordannek felbecsülhetetlen segítséget nyújtó, régi casting vezetőjével, Susie Figgisszel együtt – elindultak, hogy a további főszerepekre is megtalálják a színészeket, kezdve Cesare Borgia szerepével.

„Láttam François-t a próbafelvételen, és kifejezetten tetszett” – emlékszik vissza Jordan. „Aztán eljött Londonba, hogy Jeremyvel is megnézzük, és ugyanúgy lenyűgözött. Nagyon érdekes kontrasztot jelent a stílusa Jeremyé mellett.”

Lucrezia szerepére olyasvalakire volt szükségünk, aki el tud játszani egy 12 éves lányt és egy 19 éves fiatal nőt is. Holliday Grainger – aki jelentős figyelmet vívott ki magának londoni körökben az Away Days című filmben nyújtott alakításával, színpadon pedig a Dimetos című darabban – tökéletesen megfelelt ennek a követelménynek.

Grainger káprázatos jelenség a képernyőn. De ami még fontosabb volt a szerephez: meg kellett mutatnia egy gyermek ártatlanságát és naivitását, majd néhány epizód múlva már olyan „csábító női bájt kellett sugároznia, amely képes felkelteni Európa egyik leghatalmasabb emberének érdeklődését” – mondja Flynn. „Egy ilyen szerepre nehéz színészt találni, de Holly személyében megtaláltuk.”

A David Oakes által a Katedrális című minisorozatban megjelenített aljasság meggyőzte a producereket, hogy ő a legjobb választás Juan szerepére, míg Colm Feore korábbi lenyűgöző munkái bizonyították, hogy képes megjeleníteni a rendkívül intelligens és ravasz, fontoskodó Della Roverét.

A Borgiák kedvéért egy világszínvonalú filmesekből és művészekből álló csapat jött össze, köztük az Oscar-díjas jelmeztervező, Gabriella Pescucci (Az ártatlanság kora, Charlie és a csokigyár), az operatőr Paul Sárossy (Eljövendő szép napok) és a látványtervező François Séguin (A karate kölyök). A csapatot olyan magyar szakemberek egészítették ki, mint a Jeremy Irons felkészülését segítő pápai tanácsadó, Rihmer Zoltán, vagy a díszletekért felelős Varga Judit.

A jelmezekről:

Az Oscar-díjas Gabriella Pescucci a reneszánsz kori kosztümök egyik legtapasztaltabb tervezője. Több hónapig elmerülten kutatott a könyvekben és az interneten, majd Olaszországból magával hozta a varrónőkből, szabászokból, tapasztalt szakértőkből és koordinátorokból álló csapatát, hogy megbirkózzanak azzal a hatalmas feladattal, amit a több ezer szereplő korabeli ruhájának elkészítése jelentett.

Pescucci és csupán 50 fős csapata tervezte, szabta és varrta a Korda Stúdióban használt jelmezek mintegy kilencven százalékát. Eltekintve néhány, Rómából bérelt liturgikus ruhától, mindent a semmiből hoztak létre: katonai egyenruhákat (francia, pápai, svájci, török); őr egyenruhákat (Firenze, Milánó, Nápoly, Lucca, Törökország); pápák, bíborosok, püspökök, papok, szerzetesek és apácák talárját, reverendáját és polgári viseletét. Ezenkívül a gazdag városállamok – mint például Milánó és Firenze – nemeseinek és előkelőségeinek színes, finom ruháit, illetve a római köznép viseltes köpenyeit és kabátjait is ők készítették. Lucrezia pazar esküvőjére például 180 gyönyörű és lenyűgözően kidolgozott fűzős ruhát és báli köpenyt, valamint számtalan elegáns nadrágot, zakót és kabátot terveztek, illetve varrtak meg.

A látványvilágról:

Ahogy Jordan kiemeli, a Borgiákban ábrázolt Vatikán teljesen más, mint a kapuin kívül elterülő város. „Létre akartunk hozni egy szinte szürreális nézőpontot a sorozat látványvilágában. Azt akartuk, hogy a közönség úgy érezze, mintha egy alternatív univerzumban lenne, hiszen a Vatikán tulajdonképpen épp az volt.”

Gazdagságával és birodalmi pompájával a Vatikán nagyon távol állt a hanyatló, veszélyes és gyéren lakott Rómától, amelynek lakossága 1492-re alig 48 ezerre csökkent (szemben a Caesar-korabeli, több mint egymillióval). Fegyveres tolvajbandák és fosztogatók leselkedtek a kopár, szegényes utcákon, és állatok legelésztek a város nagy részét elborító legelőkön.

A Vatikánon belül mégis fényűzően éltek, bár az élet nem volt nyugodt. Elegáns bútorok és drága festmények tömkelege között buja légyottok is bőséggel akadtak. A Vatikán nem Isten egyszerű szolgájának az otthona. 326-ban I. Constantinus római császár építtette az eredeti Szent Péter-bazilikát (amely jelenleg régi római Szent Péter-bazilika néven ismert) a Nero római császár építette Circus helyén. 1506-tól kezdődően teljesen átépítették, így eredeti formájáról nem lehet biztosat tudni.

Jordan szerint: „Amit mi megálmodtunk, az egy elképzelhető verziója annak, ahogy szerintünk kinézhetett, némiképp stilizált formában. Hihetetlenül látványos, tele fényekkel és árnyakkal, sokféle vörössel és rengeteg árnyékkal.”

Jordan az általa csak „nagy tervező”-nek hívott, kanadai François Séguint bízta meg, hogy hozza létre ezt a zárt, újraálmodott környezetet.

„Vannak rajzok és régészeti bizonyítékok, amelyek megmutatják, hogyan is nézhetett ki az eredeti bazilika, de mindegyik más és más, így mindez tényleg nem több egy okos találgatásnál” – mondja Séguin. „Kidolgoztunk egy funkcionális Vatikán-verziót, amely illeszkedik a forgatási igényekhez és megfelel a Neil által elképzelt látványnak is, amelyet úgy ír le, mint egy »reneszánsz keretbe foglalt, középkori horrorfilm«.”

Róma maga is keveréke volt a reneszánsz és középkori építészeti stílusoknak, amit visszaadtak az etyeki Korda Stúdióban felépített különböző díszletek. A Szent Péter-bazilika és a szomszédos római kori falu és városfal díszleteinek építésén mintegy 200 ács és festő dolgozott. Egy zseniális rendszer segítségével pedig több tucat díszletet létre tudtak hozni lényegében egyfajta építőelem-rendszerből, így minden díszletet nagyjából húszféleképpen tudtak variálni. A többféle díszlet előállítását nagyban segítették a számítógép által létrehozott tapéták is, amelyek döbbenetesen hasonlítottak a valódi márványhoz vagy téglához, és ezek lehetővé tették, hogy olyan felületeket hozzanak létre, amilyet akár 10 évvel ezelőtt is lehetetlen lett volna.

A kor hiteles megjelenítésében nagy szerepe volt Varga Judit díszlettervezőnek is, aki így foglalja össze munkája lényegét:

„Meg akartuk mutatni, hogyan éltek ezek az emberek, és hogyan fejezték ki magukat a belsőépítészet révén. Nem könnyű ilyen típusú bútorokat találni, így a bútorok mintegy hetven százalékát mi magunk készítettük. Néhány darabot be tudtunk szerezni különböző európai kölcsönzőkből. Gazdag szövetek, kiváló kárpitosmunka, gyönyörűen faragott bútorok (abban az időben, amikor sok háztartásban alig vagy egyáltalán nem voltak bútorok), különleges evőeszközök – ezek a dolgok nem voltak megtalálhatók a római köznép otthonaiban.”

A Borgiák kilenc részes első évadjának első három része már elérhető az HBO GO és az HBO On Demand kínálatában, majd június 28-án, kedden 22:20-kor érkezik az első két rész az HBO-ra.

hirdetés