Missing - Elrabolva premier előtti kritika: Ashley Judd a világ ellen

Az AXN az amerikai premiert megelőzve hozza be az ABC új akciósorozatát, amit egy zárt körű sajtóbemutatón nemrég prezentált is – ahogy itt már megírtuk -, a kérdés azonban még mindig áll. Érdemes-e leülni a Missing elé? Belátható, hogy egy régi trend van újra kibontakozóban, mégpedig az erős, női karaktereké. Azoké a kvázi 40 kilós nőké, akik jobban ki vannak képezve, mint másfél mázsás, hímnemű társaik, így könnyen eltángálják azokat. Mert bizony szórakoztató azt nézni, ahogy az erőviszonyok megfordulnak és a befőtt teszi el a nagymamát.
A filmtörténetben Ridley Scott klasszikusa hozta el az első olyan alkotást, amelyben nő játszott akcióhőst. Igen, A nyolcadik utas: a Halálról és az azóta is fáradhatatlan Sigourney Weaverről van szó. Azóta számos kreatív agy nyúlt ehhez a recepthez, elég, ha Angelina Jolie-ra és a Tomb Raiderre gondolunk. Szintén a kétezres évek elején készült el Quentin Tarantino klasszikusa, amelyben sárga overallban, katanával a kezében indult el aprítani Uma Thurman, manapság pedig átkerült a gyeplő korunk, kissé deformált hősnőinek a kezébe, így A tetovált lány inkább csak passzív-agresszív módszerekkel csap oda.

A televíziózásban az Alias, Buffy, a vámpírok réme, Nikita, a Tru Calling szellemekkel suttogó Eliza Dushkuja és még sokan mások képviselték a stílust. Ehhez a körhöz csatlakozott most Ashley Judd, hogy a Missinggel alkosson valami maradandót.
A sorozatot egy nemzetközi produkcióra jellemző felvezetéssel látták el, hisz olyan helyszíneken forgatták, mint Róma, Párizs, Bulgária, Horvátország, Csehország, illetve kis hazánk. Látványosságokban tehát már a sorozat első negyven percében bővelkedik az Elrabolva, valami azonban elriaszthat pár nézőt.

A sztori ugye dióhéjban arról szól, hogy Becca Winstone (Ashley Judd) kénytelen egyedül felnevelni fiát, Michaelt, miután férje tragikus halált hal. Az egyenletben ugye szerepel Sean Bean neve is, így olyan nagy meglepetésben, vagy karfaszaggató izgalomban nem lehet részünk. Nyafogás azonban van. Sok sorozatrajongó számára az első percek a döntőek, hiszen ilyenkor bontakozik ki a történet, a karakterek bemutatkoznak, az AXN új produkciója azonban ebben nem túl erős. Igaz, hogy a női főszereplő személyiségével kell, hogy járjon az, hogy 10 év után is siratja elhunyt szerettét, viszont az, ahogyan az anya-fia kapcsolat kibontakozik a pilot elején, irreális. Ilyen nincs.

Egy mobilos, esemesezős jelenetről van szó, amit mindenki megnézhet majd magának, de kijelenthető, hogy az a széria első ¾ órájának mélypontja. Egy amerikainak el lehet adni egy ilyen szintű már-már egészségtelen kötődést, nekünk viszont nem. Ha pedig már itt tartunk, gyönyörűen kijön a sorok közt az is, hogy végül is mi a véleményük az amerikaiaknak az öreg kontinensről. Ez már egy inkább vicces, mintsem kínos kikacsintás a készítők részéről, így ez a két jelenet teljesen kifejezi a pilotról lassan kialakuló összképet.
Kontrasztok. Ez lehet a kulcsfogalom a Missing kapcsán, hiszen legyen bármennyire „mű” a családi szál, legyenek bármennyire idegesítőek a nyammogós jelenetek, a Taken című filmre hajazó produkció teszi, amit egy akciósorozattól elvárunk. Veszettül pörög. Ahogy végigrohan a hősnő Róma és Párizs utcáin, fia után kajtatva, még talán mi is vele pörgünk, hisz a volt CIA-s anyuka olyan hullámvasútra szállt fel, ami végül mindenki gyomrát felkavarhatja majd.
Annak ugyanis következményei vannak, ha valaki a fél világot és többek közt a maffiát is magára haragítja, a csihipuhi jelenetek azonban egyről biztosítanak: Ashley Judd nem fog leállni, legyen bármennyi idős is, a 10 részes évad végére beint majd fél Európának. A felvezetést látva repesve várjuk is ezt, hiszen ki ne akarna a szürke hétköznapok közepén is olyan helyeken csatangolni, mint Olaszország, vagy Franciaország és minden alkalommal csodálkozva körbetekinteni, hogy „te is láttad?”, ez a pörgőrúgás Chuck Norrist is földre küldené.
Amit a korábban említett nyavalygás elvett a sorozattól, azt az igen szép és a Rómára annyira jellemző őrült, délies nyüzsgés megjelenítése, valamint az ügyes vágások visszaadták. A szinkronról már ne is beszéljünk, bár igaz, hogy egy-két klasszikus félrefordítás azért fel-felbukkant az első negyven perc alatt.

Kinek ajánljuk a sorozatot?
Mert összességében mégis pozitívan kell értékelnünk a látottakat, végső soron ez egy erősebb felvezetésnek bizonyult, mint anno A cég volt. Az akciósorozatok kedvelői biztosan meg fogják találni a számításukat a Missinggel is, még akkor is, ha csak egy 10 részes minisorozat lesz a dolog vége. De talán még azoknak is ajánlhatjuk az AXN új sorozatát, akik nem röpdöstek a 24-ért, vagy a Válaszcsapás (Strike Back) című produkciókért, ha mást nem, lehet majd találgatni, hányszor hal meg Sean Bean a sztori folyamán. Értékelés: 7/10. A mai országos amerikai csatornakínálatot végignézve erősen kezdett az Elrabolva. (fotók: AXN)